A boldogságot mindenki kicsit másképp határozza meg. Van, akinek az öröm, másnak a büszkeség jut eszébe róla, és akad olyan is, aki a hálát, az elégedettséget párosítja ezzel az érzéssel. Ruut Veenhoven holland szociológus, a Rotterdami Egyetemen több kutatást végzett a boldogság témakörében. A decemberben elhunyt szakember szerint a boldogság annak a fokmérője, hogy mennyire vagyunk elégedettek az életünkkel. Nem könnyű tehát definiálni a fogalmat, pláne, ha hozzávesszük, hogy a 21. században változtak a prioritások, mások lettek a fontos dolgok, másfajta felfogás szerint élünk, mint a nagyszüleink. Ám akad néhány, generációktól független szabály, amelyen lehet, hogy gyerekkorunkban, amikor a nagyszüleinktől hallottuk őket, csak mosolyogtunk, most viszont újra a fülünkben cseng. Nem véletlenül.
Nagy döntések előtt várjunk 24 órát!
Jó és hasznos tulajdonság a spontaneitás, hiszen egy hirtelen elhatározásból megszervezett kirándulás, program vagy épp egy gyors döntés önbizalmat ad és elégedetté tehet. Ám ha olyan komoly kérdésben kell döntenünk, mint például a gyerek továbbtanulása, egy nagyobb összegű beruházás, új autó vásárlása, munkahelyváltás, akkor nem árt óvatosabbnak lenni. Gondoljuk át, mi szól a dolog mellett, és mi ellene, majd aludjunk rá legalább egyet, és másnap tiszta fejjel hozzuk meg a döntést.
Tanulni, tanulni, tanulni…
Ez persze nem azt jelenti, hogy hetven, nyolcvan éves korunkban is az iskolapadot kellene koptatnunk, ám a nagyszüleink is tudják, hogy minél többet tanulunk, tornáztatjuk az agyunkat, annál tovább maradunk mentálisan is egészségesek. Szakemberek szerint komoly probléma, hogy napjainkban már nem állítjuk úgy próba elé az agyunkat, mint a digitális korszak előtti időkben. Nem kell telefonszámokat megjegyeznünk, recepteket, útvonalakat tudnunk fejből.
Egyre kevesebb dologra kell emlékeznünk, és szinte mindenre az interneten keresünk rá, emiatt ellustul az agyunk.
Fontos, hogy találjunk magunknak kihívásokat: sajátítsunk el egy új hobbit, de segít a keresztrejtvény-fejtés is. Sokat segíthet a szellemi frissesség megőrzésében az is, ha tanulunk a gyerekekkel, unokákkal, kikérdezzük őket egy dolgozat előtt. Örökérvényű igazság továbbá, hogy az olvasás nemcsak hasznos, de boldoggá is tesz.
Túlzott elvárások
Ismerjük a mondást, hogy sírva vigad a magyar. A felmérések szerint mi, magyarok a kevésbé boldog, inkább pesszimista népek közé tartozunk. A boldogtalanság egyik forrása sokszor a maximalizmus, a tökéletesre törekvés. Az elvárás alapvető emberi tulajdonság, kérdés, hogy ez kinél mekkora méreteket ölt. Fontos, hogy meglássuk azokat a dolgokat, melyek önmagukban is boldoggá tehetnek minket. Reális, teljesíthető célokat tűzzünk ki, ezek elérése után ugyanis nagyobb lehet az önbizalmunk és elégedettebbek leszünk.
Olykor nemet kell mondani
Ha nem tudunk kiállni önmagunkért, gyakran tépelődünk, akkor hajlamosak vagyunk a könnyebb utat választani. Vagyis mi leszünk azok, akik mindenre megkérhetők, és ritkán mondunk nemet. Miközben a környezetünk általában szereti, hogy támaszkodhat ránk, mi gyakran vagyunk boldogtalanok. Éppen ezért mindenkinek meg kell tanulnia nemet mondani, és a saját érzéseit is szem előtt tartani. Ez persze nem egyszerű, de az alábbi könyv talán segíthet: Ichiro Kishimi és Fumitake Koga: Vállald fel bátran önmagad – A japán sikerkönyv, amely megmutatja, hogyan lehetsz valóban szabad és boldog.
Tegyünk jót!
A szomorúság számos esetben normális emberi reakció. Ha rosszul érezzük magunkat, lehangoltak vagyunk, egy önzetlen jócselekedettel önmagunk boldogságáért is sokat tehetünk. Ez ugyanis visszahat ránk, közvetlenül és hosszú távon is. Arról már nem is beszélve, hogy jó tett helyébe, jót várhatunk!
Ez is érdekelhet
Ne hasonlítgassunk
Mielőtt irigykedve néznénk a szomszédot, vagy a kollégánk Facebook-oldalát, gondoljunk arra, vajon nem lenne-e jobb a saját életünkkel foglalkozni. Egyrészt nem biztos, hogy minden igaz, amit a közösségi oldalon látunk, hiszen mindenkinek lehetnek, vannak gondjaik. Ám ha a szomszéd valóban irigylésre méltó életet él, nekünk akkor sem lesz jobb, ha vele foglalkozunk.
Néha kompromisszumot kell kötni
Nem mindig alakul minden úgy, ahogy szeretnénk. Ilyenkor két dolgot tehetünk: kesergünk, hogy valami nem sikerült, vagy hajlandóak vagyunk kompromisszumot kötni. Ki tudja, talán a végén még jobban is járunk, mint ahogy előre elterveztük.
Mosolyogjunk többet!
Nem, ez nem azt jelenti, hogy állandóan erőltetett mosollyal az arcunkon kell járni-kelni, de amikor legközelebb rosszul érezzük magunkat, akkor csak mosolyogjunk, és figyeljük meg, mi történik. Akár kezdhetjük a reggeleket a tükör előtt mosolyogva.
Legyünk önmagunk jó barátai!
Ha rossz a kedvünk, és egy kis boldogságot szeretnénk szerezni, akkor egyszerűen álljunk meg a tükör előtt, és mondjunk önmagunknak motiváló és dicsérő szavakat. Érdemes odafigyelni arra, általában hogyan beszélünk magunkhoz, és ha túl kritikusak vagyunk, gyakoroljuk a kedvességet önmagunk felé.
Fontos a megbocsátás
Természetesen nem kell mindig, mindenkinek, minden körülmények között megbocsátani. Ám a hétköznapok apró-cseprő ügyeiben sokat segíthet, ha nem ragadunk le a sérelmeknél, hanem törekszünk a megbeszélésre és a továbblépésre. Az őszinte kommunikáció nagyon fontos a munkahelyen és a családban egyaránt. Beszéljük meg a problémát, ha úgy érezzük, kérjünk bocsánatot, és koncentráljunk a jövőre.
+ 1 tipp
Ápoljuk a kapcsolatainkat!
A szoros kapcsolatok, a baráti és családi kötelékek erősítik a boldogságérzetet. Éppen ezért töltsünk időt szeretteinkkel, a napi stressz, mókuskerék ellenére se hanyagoljuk el a velük való kapcsolattartást.
Fotó: archív
