Gyerekkorunk meghatározó élményei közé tartoznak a régi magyar mesék! Ki ne emlékezne azokra a rajzolt, bábozott vagy épp diafilmen vetített történetekre, amik még a digitális korszak előtt tanítottak jóról és rosszról, barátságról és leleményességről. Ezek a mesék nemcsak gyerekek millióit varázsolták el, hanem igazi kulturális örökséggé is váltak.
A magyar mese aranykora
Az hetvenes, nyolcvanas években a Pannónia Filmstúdió világszínvonalú animációkat készített. Ekkor születtek meg ezek a legendás sorozatok is:
- Mézga család – ahol a magyar átlagcsalád szatirikus kalandjai a jövőbe is elértek.
- Dr. Bubó – a bagoly doktor, aki mindig helyesen diagnosztizál, de rosszul kezel.
- Frakk, a macskák réme – a kutya és macska ellentét örök klasszikusa.
- Kockásfülű nyúl – a jószívű, repülő nyúl, aki mindig segít a bajbajutottakon.
- Magyar népmesék – az autentikus mesemondó stílussal világszerte ismert lett.
Kedvenc meséink amellett, hogy szórakoztattak, beszámoltak a korabeli társadalomról, az értékekről és a magyar kultúráról is.
Bábok és diafilmek világa
A digitális korszak előtt a gyerekek fantáziája volt a legnagyobb effekt. A bábmesék – mint Mazsola és Tádé vagy Ciprián és Cecília – szerethető figuráikkal és lassú tempójukkal biztonságot sugároztak. A diafilmek pedig esti családi rituálék voltak: a sötét szobában a falra vetített képekhez anya vagy apa olvasta fel a szöveget. Hidegrázósan varázslatos idők voltak.
A retró mesék öröksége
A retró magyar mesék nem tűntek el! Ma is élnek YouTube-csatornákon, streamingplatformokon, vagy újra kiadott DVD-ken. A fiatal szülők szívesen mutatják meg gyerekeiknek, milyen volt az igazi mese, amikor még nem minden másodpercben történt valami, és a humor sem harsány, hanem inkább kedvesen emberi volt. A Magyar népmesék például UNESCO-ajánlást is kapott, mint kulturális értékmegőrző alkotás!
Miért szeretjük őket ma is?
Talán mert ezek a mesék időtlenek. Nem gépek, nem szuperhősök, hanem emberek, állatok és szimbolikus alakok voltak bennük, akiknek erényeik mellett vannak gyengeségeik is. Az ismert zenék, a rajzok és a lassú történetmesélés ma nosztalgiát nyújt a rohanó világnak.
Fotó: Újságmúzeum
