Bajban a burgonyatermesztés
A klímaváltozás hatásait most a magyar konyha egyik alappillére is megszenvedi: ez pedig a burgonya. Az ELTE Meteorológiai és a MATE Agronómiai Tanszék kutatóinak friss tanulmánya szerint hazánk éghajlata rettentő gyors ütemben válik alkalmatlanná a krumpli termesztésére. Szóval, ha nem történik radikális kibocsátáscsökkentés, akkor néhány évtizeden belül az alapanyag teljesen eltűnhet.
Gondoljunk csak bele mennyi mindenhez használjuk nap, mint nap. El tudod képzelni, hogy soha többé nem ehetsz rakottkrumplit, krumplifőzeléket, krumplistésztát vagy esetleg tócsnit? Hát, mi sem! Úgy néz ki azonban, hogy mégis meg kell barátkoznunk ezzel a lehetőséggel.
Nemzetközi viszonylat
Magyarország a nemzetközi burgonyatermesztés déli határán fekszik, vagyis a növény számára az ország nagy részén már most is túl forróak a nyarak. Ehhez a problémához társulnak az újonnan megjelent kártevők is, például a burgonyamoly. Ez az élőlény sajnos egész évben képes károkat okozni.
A kutatók meteorológiai adatok alapján modellezték le, hogy pontosan hol és mikor alkalmas a klíma a burgonya számára. Kiderült, hogy a júliusi átlaghőmérséklet határozza meg elsősorban a növény fejlődési ciklusának sikerességét.
Folyamatosan esik a betakarítás
A kétezres évek elején nagyjából 800 ezer tonna burgonyát takarítottak be évente, ami rengeteg! Mára viszont ennek a negyedére, azaz 200 ezer tonnára zsugorodott ez a mennyiség. Az sem titok, hogy mindez a hazai fogyasztás csupán 40-50 százalékát fedezi, a hiányt főképp francia, német vagy holland import pótolja.
Míg régebben csupán néhány év volt kedvezőtlen a termesztésnek, jelenleg inkább az a ritkaság, ha egy-egy térségben megfelelőek az időjárási feltételek. A legnagyobb visszaesés Észak-Alföldön és Közép-Magyarországon következett be: például Budapest kertes övezeteiben – ahol korábban még 200-300 hektáron folyt – tavaly teljesen megszűnt a burgonyatermesztés.
A központ Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun vármegyékbe tolódott, de ez a két megye együttesen is csak feleannyi termést ad, mint amennyit húsz éve egyedül adott Pest vármegye.
Mi mentheti meg a magyar krumplit?
A kutatók három forgatókönyvet vizsgáltak:
Zöld jövőkép: Azonnali, drasztikus kibocsátáscsökkentés! Ez adná a legnagyobb esélyt a hazai termesztés fennmaradására.
Realista jövőkép: Csak 2040-től indulna meg a csökkentés, de ebben az esetben már csak kis területek maradnának alkalmasak a burgonya számára.
Pesszimista jövőkép: Ha minden marad így, ahogy van, akkor 20 éven belül sehol sem lesz természetes körülmények között termeszthető burgonya Magyarországon.
Az élet burgonya nélkül
A hazai burgonya gazdasági, valamint kulturális érték is! A kutatók szerint, ha sikerül időben reagálni – megtalálni a legalkalmasabb termőterületeket, fejleszteni az öntözést és környezetbarát formában védekezni a kártevők ellen – akkor a „zöld forgatókönyv” megvalósulhat. Így megőrizhetjük a konyhák egyik legfontosabb alapanyagát! Addig is érdemes megbecsülni minden hazai terméket, ami az ebédlő asztalra kerül.
Más helyszínt keresel nyaraláshoz?
Fotó: Getty Images, archív
