Fazsindelyes templom volt a helyén
A 18. század végén a Bazilika környéke, Lipótváros még egészen más képet mutatott: itt állt a Hecc-színház, ahol állatviadalok szórakoztatták a közönséget. A 19. század elejének gyorsan fejlődő városrészében Zitterbach János jómódú polgár építtetett egy fazsindelyes templomot, amelyet Szent Lipótról, Ausztria védőszentjéről neveztek el.
Ám már az 1820-as években gyűjtés indult egy nagyobb, méltó plébániatemplom létesítésére.
Majdnem 60 évig épült
Az 1838-as nagy pesti árvíz idején ezen a területen egy kisebb, természetes magaslat emelkedett.
„Sokan itt vészelték át az áradatot, majd fogadalmi adományokkal hálálták meg a megmenekülésüket. 1845-ben Hild József kapott megbízást a tervek elkészítésére. A klasszicista stílusú épület első földmunkái 1846-ban indultak meg.
Végül csaknem 60 évig tartott az építkezés, a templomot 1905. november 9-én szentelték fel
– tavaly ünnepelte felszentelésének 120. évfordulóját” – meséli az épület történetéről Dedák Angéla, a Bazilika turisztikai vezetője.
Egy éjjel leomlott a kupola
Hild József 1867-es haláláig vezette az építkezést, ezután Ybl Miklós vette át a feladatot. Még ezen a télen repedések jelentek meg a főpilléreken, és gyanús hangok hallatszottak a falakból.
„Szerencsére időben kiürítették a környéket, így amikor 1868. január 22-én beomlott a kupola, és a romok négy méter magasan ellepték az épülő templom belső terét, nem történt személyi sérülés. A környéken azonban sorban kitörtek az ablakok, az omlás porát pedig még a Városliget fáin is látni lehetett” – idézi a korabeli beszámolókat Dedák Angéla.
Ybl végül neoreneszánsz stílusban tervezte újjá a templomot, 1891-es halála után pedig Kauser József vezetésével fejeződött be a belső díszítés és az épület kialakítása.
Nevezzék el inkább az államalapítóról!
A templom eredetileg, elődjéhez hasonlóan Szent Lipót nevét viselte volna. 1896-ban azonban Lollok Lénárd plébános felvetette: miért Ausztria védőszentjéről nevezik el, mikor hazánknak is van államalapító szent királya?
A javaslat elfogadásra talált, így az épület új nevet kapott. A homlokzatra Szent István tondója (kör alakú domborműve) került. Ekkorra már Szent Lipót tondója is elkészült, ez az alkotás ma az altemplomban látható.
Mivel ez a rész temetkezési hely, turistaként nem kereshetjük fel – többek között olyan hírességek nyugszanak itt, mint Puskás Ferenc, Grosics Gyula, Aradszky László, Kóbor János vagy Lorán Lenke.
Lipót alakja viszont több ábrázoláson is megjelenik a belső térben, mindig egy kis templommal a kezében ábrázolják.
Vatikáni engedély kellett az oltárhoz
A templom főoltárát Szent István szobra díszíti. Dedák Angéla elmeséli, ahhoz, hogy Stróbl Alajos carrarai fehér márványból készült alkotása felkerülhessen a mai helyére, külön vatikáni engedélyre volt szükség.
A templomok oltárán ugyanis a leggyakrabban Jézus foglal helyet, szokatlan ötlet volt, hogy egy király szobra álljon rajta, még akkor is, ha ezt az uralkodót szentként tisztelik. Végül megkapták az engedélyt – a szobor mögött államalapító királyunk életét bemutató domborművek teszik teljessé az összképet.
Ez is érdekelhet
Üvegmozaikok Velencéből
Ha a templomtérben felnézünk a kupola felé, arannyal gazdagon díszített freskókat látunk. Azaz csak első látásra tűnnek freskónak ezek a csodálatos alkotások, mert valójában velencei üvegmozaikokról van szó.
Dedák Angéla elmeséli: a Teremtőt, Jézus Krisztust, a négy evangélistát, a prófétákat és más bibliai alakokat ábrázoló festményeket a megbízást kapott művészek – többek között Lotz Károly – festették meg kartonra.
Ezután az alkotásokat kiküldték a velencei Salviati üveggyárba, ahol felrakták rájuk a mozaiklapocskákat, majd visszaküldték. Emellett a kétségtelenül drágább módszer mellett hosszú távú érvek szóltak: ez a megoldás tartósabb, ha pedig egy-egy eleme megsérül, elég csak az érintett mozaikdarabkát pótolni.
A sírgondnok magával vitte az ereklyét
István királyunk épségben maradt jobb keze, amelyet ma a bazilikában őriznek, akkor került elő a király székesfehérvári sírjából, amikor László király elindította az elődje szentté avatására irányuló egyházi eljárást.
Amikor azonban legközelebb a sírhoz látogattak, az ereklyének már csak hűlt helyét találták.
Kiderült, hogy egy Merkurius nevű sírgondnok vitte magával Bihar vármegyei birtokára, mondván, így megóvja a pogányok esetleges támadásától. László elfogadta ezt a magyarázatot, és azonnal apátságot építtetett Biharban az ereklye tiszteletére.
A Szent Jobbot később többször is átszállították az ország más részeibe, sőt egy ideig Dubrovnik domonkos szerzetesei is őrizték. Mária Terézia vitette Budára, és az ő ajándéka a mai napig rajta látható szalag is.
1987-ben került át a Bazilika Szent Jobb-kápolnájába, annak felújításakor, 2018-ban pedig a templomtérbe.
Kibővítették az orgonát
A bazilikával egyidős nagyorgona felújítása tavaly fejeződött be. Ennek során a 6398 síp mindegyikét – amelyek között tízméteresek éppúgy vannak, mint fél centiméteresek – eltávolították, megtisztították, majd visszaszerelték a szakemberek.
A restaurálás során kibővítették a hangszert, amelynek hangját a hétfőn délután fél 5-kor zajló 40 perces orgonakoncerten lehet megcsodálni. Ehhez elég csak a Bazilika belépőjét megváltani. Vannak hosszabb, belépődíjas koncertek is, szerdánként pedig orgonaművészek mutatják be a látogatóknak közelről ezt a csodálatos hangszert, 10 órakor angol, 11 órakor pedig magyar nyelven.
Ez is érdekelhet: A törökök meglátták a Szűzanyát és tudták, mindennek vége: titkok a 780 éves Mátyás-templomról
Fotók: Adobe Stock, Getty Images, Szent István Bazilika/Lovász Dénes
