Riport

Miért főznek ma máshogy a fiatalok, mint mi lánykorunkban: elveszett a konyha szeretete?

Akárhány gépet is szerzünk be, a háztartásban töltött idő alig csökkent az elmúlt évtizedekben. Az azonban nagyon is átalakult, ahogyan az egyes generációk az ételkészítésre tekintenek.
Két fiatal lány a konyhában fakanállal énekel

Okkal feltételezhetnénk, hogy a modern gépek időt spórolnak, ám a magyarok már 1986-ban is átlagosan napi 137 percet töltöttek házimunkával, ez a szám pedig a KSH adatai alapján azóta is szinte változatlan. Így a kérdés nem az, mennyit főzünk, hanem az, hogyan viszonyulunk hozzá.

A baby boomernek kötelező

Az idősebbek, a baby boomer generáció számára a főzés elsősorban kötelesség.

„A második világháborúból rengeteg férfi nem tért haza, így a szocializmus ideálja a házon kívül munkát vállaló, erős, dolgos nő volt. A rájuk nehezedő, házimunkával kapcsolatos régi elvárások azonban szintén változatlanok maradtak.

Mikor hazaért a család, a férfi leült a kanapéra az újsággal, a nő pedig a konyhában dolgozott tovább

– mesélte Bereczki Enikő generációkutató az LG sajtótájékoztatóján.

Az X-esek már szervezkednek

A szocializmus idején született és felnőtt X generációs gyerekek hamar megtanultak önállóan boldogulni.

„Egy érdekes, korabeli kutatásban általános iskolásokat kérdeztek: milyen édesanyát szeretnének. Szinte mindenki azt felelte: egy főzős anyukát. Ők voltak a kulcsos gyerekek, akiket délután senki nem várt otthon, így a törődést hiányolták. Most pedig, felnőttként nagyon stresszesek. Gondoskodniuk kell ugyanis a régi korokhoz képest későn született gyerekeikről és az egészségügyi problémákkal küszködő szüleikről is.

Számukra a főzés sokkal inkább logisztika kérdése”

– magyarázza a szakértő.

Ezt is érdemes elolvasni

Két fiatal lány a konyhában fakanállal énekel(Forrás: Getty Images)

A Z generáció okoskonyhát akar

A fiatalok, vagyis a Z generáció számára a konyha a kreatív önkifejezés színtere.

„A közösségi média hatására nyitottak a kísérletezésre, a technológiai újdonságokra, sőt szinte el is várják azokat. Ami a konyhai berendezésekkel kapcsolatos igényeket illeti: az idősebbek inkább a stabilitásra törekszenek, az X generációnak a kényelem a fontos, a fiatalabbaknál viszont az esztétikum is számít” – mondja Bereczki Enikő.

Tóth Szilárd, a budapesti SALT Michelin-csillagos és zöld Michelin-csillagos séfje hozzáteszi: a technológia nem elvesz a főzés élményéből, hanem kiegészíti azt. Lehetővé teszi, hogy kreatívabbak legyünk, miközben hatékonyak is maradunk.

  • Egy beépíthető sütő air sous-vide funkciója például lehetővé teszi, hogy a sülő étel állapotát mobilra telepíthető applikációval kövessük, miközben mással foglalkozunk.
  • Az érintőképernyő azok számára is könnyen értelmezhető és kezelhető, akik a régebbi modellekhez szoktak, miközben az új megoldások abban is segítenek, hogy egyszerre többféle ételt vagy nagyobb mennyiséget főzzünk.

Az étel összehoz, és ez így lesz a jövőben is

„A konyha mint közösségi tér meg fog maradni, sőt, szerintem felértékelődik. Sajnos egyre jobban elidegenedünk egymástól, ráadásul a mostani fiataloknak a statisztikák szerint megdöbbentően kevés barátjuk van, de ettől még társas lények vagyunk. Az emberek keresik azokat az alkalmakat, amikor kapcsolódhatnak egymáshoz, ilyen a közös evés is” – magyarázza Bereczki Enikő.