Utolsó éveiben visszavonultan élt imádott férjével, Istvánnal. Tudatosan alakította így az életét. Fájt neki, hogy az online világ térhódításával egyre kevésbé vitték a könyveit az emberek – neki, akinek a fénykorában háromszázezer (!) példányban keltek el a szakácskönyvei. Méltatlannak érezte, hogy azért kellett bíróságra járnia, mert egy könyvkiadó az internetes oldaláról egyszerűen ellopta a receptjeit. A pereskedés helyett a nyugalom mellett döntött.
A férje hat éven át udvarolt neki
„Élvezem, hogy pihenek, zenét hallgatok, rengeteg filmet nézünk, és rémhíreket olvasok a koronavírusról” – mesélt az életéről még 2020-ban. Szerencsésnek érezte magát, hogy annak idején, 60 évesen megismerkedett harmadik férjével, akivel boldog nyugdíjasként töltötte a hétköznapjait.
„István rendkívül megfontolt ember, mindent végiggondol, utána dönt. Én olyan vagyok, hogy bumm, eldöntöm, és csinálom – nevetett a vele készült podcastben. – Ő mindent alaposan megtervez, nagyon jóindulatú, senkiről nem feltételez rosszat, pozitív személyiség. Legyőzte értem a kényelmességét. Attól féltünk, két idősebb ember hogyan fog alkalmazkodni, de nem kellett, mert magától értetődő volt minden. Egy húron pendülünk.”
István hat éven át udvarolt Júliának, mielőtt összeköltöztek. Abban az időben az írónő még férjnél volt, de a nagybeteg Ernővel már jó ideje külön éltek. Nem vált el tőle, és ápolta a haláláig, de arról a férfi is tudott, hogy Júliának már másért dobog a szíve. Elfogadta a helyzetet. Miután Ernő elhunyt, az írónő egy nap megkérdezte Istvánt: ha már úgyis itt vagy mindennap, nem maradnál éjszakára? „Neki meg kellett emésztenie ezt a dolgot, átgondolta, és egy-két hónap múlva már nálam lakott. Azóta is udvarias, kezet csókol, hálát adok azért, hogy a sors vele kárpótolt a sok tragédiáért.”
A rakott krumpli indította el a siker útján
Júliának nagyon hamar fel kellett nőnie. Az eredetileg szülei támogatásával opera-énekesnőnek készülő lány 18 évesen elárvult. „Mindketten meghaltak, azonos típusú rákban, 52 éves korukban – mondta az írónő. – Az orvosok szerint apám, aki Úrkúton volt munkaszolgálaton a mangánércbányában, a túlzott ásványi anyag belélegzésétől lett beteg. A szüleim halála között csak másfél év telt el.”
Júlia öccse akkor az NDK-ba ment munkát keresni, így a fiatal lány magára maradt. Nem is akart többé színpadra állni, ha csak rágondolt, a rosszullét kerülgette. Ehelyett korrektor lett egy újságnál, majd később irodalmi szerkesztő, miközben esztétika–szociológia szakon elvégezte az egyetemet. A gasztronómiát egy véletlen hozta az életébe.
„Egyszer másfél évig nagyon beteg voltam, amikor pedig meggyógyultam, a férjemmel tartottunk egy bulit. A partin csináltam rakott krumplit, mindenki azt mondta, életében ilyen finomat nem evett, írjam le a receptjét. És ez a mondat indított el a gasztronómia felé.” Júlia egy, a vidéki disznótorokra építő szakácskönyv ötletével kezdte a kiadókat ostromolni. Trabantjával bejárta az egész országot. Összesen 36 disznóölést és feldolgozást nézett meg az összecsukható kis műanyagszékéről – ennek eredménye, hogy üstökösként robbant be a hazai könyvpiacra, és lett évtizedeken át meghatározó alakja a gasztrotrendnek.
„Kezdetben minden kiadótól páros lábbal rúgtak ki. Azt mondták, minek szakácskönyv? Magyarországon minden asszony tud főzni. Nem lett igazuk, mert már az első könyvem óriási siker lett.”
Félt attól, hogy a szülei sorsára jut
Az ország legismertebb szakácsnője nagyon büszke volt arra, amikor egy amerikai utazása alkalmával két üzletember megkérte, költözzön ki az Egyesült Államokba, és nyissanak Frank Júlia-éttermet Washingtonban. „Boldog voltam, de mondtam, ezt én nem tehetem meg, van egy beteg férjem Magyarországon, akihez haza kell mennem. Erre nem sokkal később már otthon hallottam, hogy ez a két ember autóbalesetet szenvedett, és meghaltak. Ez megint csak a sors” – mesélte abban a két évvel ezelőtti podcastben Júlia, ami nagy valószínűséggel az utolsó nyilvános szereplése volt.
Arról, hogy az egészsége azóta megromlott, csak a hozzá legközelebb állók tudhattak. A közvetlen környezetéből származó információk szerint a kórházban aludt el örökre. A híres szakácskönyv-szerző a szülei korai, tragikus halála miatt mindig félt az elmúlástól. Rendszeresen járt szűrővizsgálatokra, és odafigyelt az egészséges étkezésre, mégis tartott attól, hogy neki is rövid élete lesz. „Az öcsémmel gyakran mondtuk egymásnak, ha ők 52 éves korukban meghaltak, mi sem fogunk tovább élni. Mióta elhagytuk ezt a számot, azt mondjuk, minden év ajándék.” Júliának végül 76 esztendő adatott. Az utolsó 16 év egy szép időskori szerelemben.
Képek: Rácz Tamás, Birton Szabolcs
