Magyarországon a legszebb és legmeghittebb ünnep a karácsony. Azonban ha körülnézünk a nagyvilágban, elég különös szokásokkal találkozunk. Ezek közül gyűjtöttem össze néhányat. Hallottak már arról, hogy az ajándékokat nem mindenhol a Jézuska vagy a Mikulás hozza a gyerekeknek? Spanyolországban a háromkirályok gondoskodnak a meglepetésről, Olaszországban pedig Szent Lúcia, esetleg Befana, a csúf, öreg, de jóságos boszorkány hozza.
Skandináviában is más szokás él, Svédországban és Dániában a szenteste tréfálkozással, csipkelődéssel telik el. A tomténak vagy nissének nevezett szakállas koboldok ilyenkor előbújnak rejtekükből, és apró csínytevésekkel bosszantják a ház lakóit. Van azonban ellenük egy kiváló védekezési mód, ha ugyanis egy tál kását tesznek fel a padlásra, azzal a manók csillapítani tudják az éhségüket, és máris barátságosabbak lesznek az emberekkel. Írországban az emberek szintén könnyedebbre veszik az ünneplést, a mise előtt sört vagy whiskyt, illetve rétest hagynak a Mikulásnak az ajtó előtt, míg a rénszarvasnak néhány szál sárgarépát.
Bizonyára furcsa érzés lehet fürdőnadrágban ünnepelni a karácsonyt, de bolygónk túloldalán ez így szokás, sőt az ott élőknek a téli didergés és a havas fenyőfa látványa számít természetellenesnek. Ausztráliában ilyenkor javában tart a kánikula, ezért az ünnepi ebédet sokan a parton fogyasztják el, a karácsonyfa pedig az esetek többségében műfenyő. Milyen vicces látvány lehet, amikor a Mikulás szörfön érkezik, de van, ahol a szánját nyolc kenguru húzza. Venezuelában is hagyománya van a karácsonyi templomba járásnak, de az emberek rendhagyó módon jutnak el az istentiszteletre, Caracasban szinte mindenki görkorcsolyán siklik. Izlandon karácsony táján előbújik Jólakötturin, a legmagasabb háznál is nagyobb karácsonyi macska, aki mindenkit megeszik, ha nem kapott valamilyen ruhadarabot karácsonyra. A hagyomány a 19. századból származhat, így próbálták elérni, hogy a gyerekek jól viselkedjenek. Aki viszont lusta volt, az ruha nélkül maradt, a rémmacska pedig felfalta. Bármely hagyományt is követik a világon, a lényeg ugyanaz: hogy a szívünk megteljen az öröm, a szeretet érzésével.
Szeretettel: Judit
