Soha nem magázódott senkivel. Mint mondta, annyira szerette az embereket, hogy az efféle távolságtartás nem fért bele az életébe. Bessenyei Ferenc, a legendás színművész egészen kamaszkorától rengeteg megpróbáltatáson esett át, mégis az utolsó percig megőrizte a derűjét. Szenvedélyesen nevetett még az utolsó vele készült tévériportban is. Imádta a kertjét, a kutyáit és negyedik feleségét, Esztert. Pillantása csak akkor komorult el, amikor az elmúlásról beszélt.
16 évesen lett családfő
„Barátok közt éltem egy életen át, nem volt távolság köztünk. Szervusz, kedvesem! Így éltem, egy ölelés volt az egész életem, gondolatban, cselekedetben, mindenben” – fogalmazott a riportfilmben a színművész. Pedig az az élet – főleg kezdetben – egyáltalán nem volt könnyű.
„16 éves lehettem, amikor váratlanul meghalt az apám. Itt véget ért a gyerekkorom, a játék, a bolondozás. Át kellett vennem a család gondjait. A színház ekkor, mint kenyérkereseti lehetőség jelentkezett az életemben. A szegedi társulat éppen Hódmezővásárhelyen ütötte fel nyári állomáshelyét. Új világba kerültem, sajátos társadalmi és erkölcsi törvények közé. És rögtön úgy éreztem, hazaérkeztem” – mesélte hajdanán Bessenyei Ferenc, aki már kamaszként gondoskodott az édesanyjáról és három öccséről.
Később a miskolci társulatba került, itt érte az első szerelem, méghozzá kolléganője, Szederkényi Anna személyében, akit két évvel később, Budapesten feleségül is vett. A második világháború alatt katolikus vallása miatt nem akadt félnivalója, mégis csak egy szerencsétlen véletlennek köszönhette, hogy az utcákon embereket begyűjtő szovjetek nem hurcolták el szibériai kényszermunkára. Felesége mindeközben életet adott két lányuknak, Zsófiának és Katalinnak. A színész évekig társulatról társulatra járt, a családja albérletből albérletbe költözött, mígnem 1950-től ismét tagja lehetett a Nemzeti Színháznak – karrierje ettől kezdve indult be igazán.
Rengeteg filmszerepet kapott, esténként színházban játszott, éjszakánként pedig gyakran kimaradt a kollégákkal, hogy kicsit kiengedje a gőzt. Kedves anekdotája ebből az időszakból, hogy volt egy egyezményes jel: ha kilógattak egy gatyát a színház ablakán, abból tudták, hogy vissza kell menni a szemközti kocsmából dolgozni, mert kezdődik a próba. Hozzá kell tenni, Bessenyeinek sosem volt gondja az alkohollal. Csak viccelt, örökösen viccelt. Mások ugratása a lételeme volt.
Hajtotta a szerelem
A kimaradozásnak mégis meglett az eredménye: Bessenyei beleszeretett a nála tíz évvel fiatalabb Váradi Hédibe. Egy év titkos kapcsolat után elvált, majd összekötötte az életét a legendás színésznővel, azonban sokak meglepetésére két évvel később elváltak. Ez után vette el Lugossy Zsuzsa színésznőt, akitől 1966-ban Juli nevű kislánya született. Bessenyei Ferenc azonban akkoriban nyughatatlan volt: rövidesen a fiatal és gyönyörű Béres Ilona rabolta el a szívét, és ezzel kilépett harmadik házasságából is. Nem sokkal később, életében először tapasztalhatta meg, milyen az, ha az embert elhagyják.
„Igen komoly érzelem alakult ki közöttünk, aminek aztán vége lett egy idő után. Én felnőttem, és felnőttként kiléptem a kapcsolatból, amit Feri meglehetősen nehezen viselt el. Nem akartam őt regulázni, nem akartam, hogy megváltozzon. Én nőttem föl, én igényeltem többet egy kapcsolatban. Amiről ő azt gondolta, hogy rengeteg, nekem kevés lett. Ő a szerelembe volt világéletében szerelmes. Mindig azt szerette egy nőben, amit ő elképzel róla. Én pedig azt szerettem, ha engem szeretnek” – mesél kapcsolatukról Béres Ilona a színművész emlékhonlapján fellelhető interjúban.
Bessenyei Ferenc szerelmi csapongásainak az vetett véget, hogy megismerte negyedik feleségét, Élthes Esztert, akivel 61 esztendősen, 1980-ban házasodott össze. Eleinte Pilisborosjenőn, később Lajosmizsén éltek, jó hangulatban, békében, szeretetben. „Én jól vagyok, van mellettem egy kedves nő, a feleségem. Aranyos, drága őrült, mint egy csendőr, úgy bánik velem, azzal a felkiáltással, hogy rám vigyázni kell!” – mesélt szeretetteljesen Eszterről az MTV riportfilmjében a színész.
Bántotta, hogy elmentek a barátai
Felesége a mai napig őrzi a színész emlékét. Ott volt mellette az ágyánál, az utolsó pillanatig fogta a kezét. „Otthon halt meg, december 27-én, ráadásul néhány nappal előtte már tudni lehetett, hogy elveszítjük. Így onnantól kezdve a január 12-i temetés évfordulóján át egészen a születésnapjáig nekem ezek lelkileg nehéz hetek, hónapok. Ilyenkor még erősebb a fájdalom, mint egyébként. Hiába telnek az évek, ez nem múlik el” – mondta a művész halálának évfordulóján Eszter az egyik napilapnak. Bessenyei Ferenc az utolsó percig szenvedélyesen szeretett élni, csak utálta a gondolatot, hogy a barátai, kollégái már korábban elmentek. A Nemzet Színésze olyan férfi volt, aki egész életében az érzelmei bűvkörében élt.
Fotó: Mti, Fortepan/Kotnyek Antal, Rajnogel Imre
