Sokáig nem volt egyértelmű, hogy Papadimitriu Athina és Trokán Péter mindkét gyermeke a szülei nyomdokaiba lép – mesélte a Kossuth Rádió vendégeként a Jászai Mari-díjas színművész, aki lányai döntésébe végül Földessy Margit áldásával egyezett bele.
A mondás szerint az alma nem esik messze a fájától, azonban olykor mégis messzire gurul. Sok szülőnek jólesően megnyugtató érzés, ha gyermeke az ő hivatását választja, ám az előadóművészek között ebben nincs egyetértés. Trokán Péter Jászai Mari díjas színművész, érdemes művész, a szombathelyi Weöres Sándor színház alapító tagja a Kossuth Rádió zenés portréműsorában, a Nagyokban beszélt minderről.
„Anna lányom orvos akart lenni gimnazista korában, ezért is írattuk be biológia szakra. Tizenhatéves volt, amikor meggondolta magát. Az édesanyja, Athina sokszor vitte magával őt és a húgát, Nórát színházba. Sokat nevetgéltek, kifestették magukat, szaladgáltak a színpadon, és olyan természetesnek tűnt nekik, hogy ez egy jó dolog. Azt szerettem volna, hogy ne azért legyen belőlük valaki, mert ők a Trokán lányok, hanem mert valóban tehetségesek, ezért elküldtem őket Földessy Margithoz, hogy megerősítse a döntést” – kezdte Trokán Péter, majd hozzátette, hatalmas büszkeségként éli meg, hogy lányai továbbviszik a szülői örökséget.
„Nekem az egyik legnagyobb öröm, amikor a kollégák elmesélik, hogy együtt dolgoztak a lányommal és milyen klassz volt. Mindkettőjüket elfogadják, és általános visszajelzés, hogy jó velük dolgozni. Becsületesek, egyenesek, nem kamuznak, nem játsszák ki a színészgyerek-kártyát” – hangsúlyozta a színművész, aki családi életén túl a portréműsorban felidézte élete legmeghatározóbb állomásait is. Elmondta, máig nem bánja, hogy a legtöbben a Szomszédokból ismerik őt, mert a maga idejében az a sorozat nagy jelentőségű munka volt, ráadásul életre szóló barátságokat is kötött, többek között Fehér Annával és Kulka Jánossal. A teljes beszélgetés újrahallgatható a Médiaklikken.
Fotó: Rózsa Erika
