A cikk eredetileg 2012-ben jelent meg a Meglepetés magazinban.
Ő is későn nősült
Az operaénekesnek még nincs felesége, gyermeke, ám édesapja sem lépett túlságosan fiatalon házasságra. Elek gazda csak harminchat évesen mondta ki a boldogító igent a feleségének, és két gyermekük ez után született.
„Édesapám sem kapkodta el a dolgokat, neki is hozzám hasonlóan elfoglalt élete volt fiatalon. Azért remélem, továbbra is hasonlít majd a sorsunk, és egy nap én is családot alapítok, mert nem szeretném, ha ez kimaradna az életemből.”
„Kitartó ember volt”
Édesapja és Elek külső tulajdonságaikat tekintve nagyon hasonlítanak egymáshoz, ám a Csillag Születik győztese lelkileg sokkal higgadtabb, csöndesebb alkat, mint az édesapja volt, míg élt.
„Ő is, akárcsak én, igen határozott személyiség volt, amire szükség is volt, hiszen egy gazdaságot kellett a második világháború és a megszállás pusztítása után fiatal férfiként a családdal közösen újraépítenie. Sikerült neki, ami nem akármilyen teljesítmény. Igyekszem én is határozott gazda lenni, ám ő sokkal következetesebb és kitartóbb ember volt nálam.”
A vendég nem maradt éhen náluk
Akárcsak az énekes, az édesapja is nagy vendéglátó volt. Ha hozzájuk betért valaki, nem mehetett el úgy, hogy jól ne lakatta volna a Mészáros család. Ma már János Eleknek is van saját készítésű szalámija, pálinkája, a háztáji kincsekről nem is beszélve.
„A vendégszeretetemet tőle örököltem. Alcsútdobozon és környékén csodájára járnak azoknak a nem éppen fogyókúrás tálaknak, amiket ünnepekre és a barátoknak, rokonságnak készítek. Férfi létemre imádok
a konyhában tüsténkedni.”
Élete munkával telt
János Elek és édesapja mindketten nagyon hamar, már gyerekekként dolgozni kezdtek. Az idősebb Elek, ahogy kikerült a hatosztályos elemiből, már a szüleivel szántott, vetett, aratott, mert nagyon fontos volt, hogy a családban mindenki kivegye a részét a munkából.
„Apám ezt a szemléletet képviselte az én nevelésem során is, és nem vettem zokon, hogy sokszor játék helyett dolgoztunk a nővéremmel. Születésemtől kezdve a föld szeretete éltetett.”
Sosem emelt kezet a fiára
János Elek édesapjának nem volt szüksége arra, hogy fenyítse a gyerekeit, mert elég volt egy pillantás, és Elek máris tudta, hol a helye.
„Ha felnőtt dolgokról esett szó a házban, amihez nekünk, gyerekeknek nem volt közünk, akkor apánk csak ránk nézett azzal a jellegzetes, szigorú pillantásával, és már ki is mentünk az udvarra. Következetesen nevelt bennünket, engedelmes gyerekek voltunk, így arra sem volt szükség, hogy büntessen. Édesanyánk keze sokkal hamarabb eljárt, ha turpisságon kapott minket.”
Fotó: archív
