Sztár

Furcsa szokásra tanította az édesanyja Csomor Csillát: „Csilluci, sosem mosunk pénteken!”

A színésznő édesanyja babonás volt, így arra is van magyarázat, miért nem szabad szerinte megtölteni a hét utolsó munkanapján a mosógépet.

A cikk eredetileg 2013-ban jelent meg a Meglepetés Magazinban. Akkor arra kértük a színésznőt, mesélje el, mit tesz másként, vagy éppen ugyanúgy, mint édesanyja, Judit az ő korában.

„Tisztességre, becsületességre és törvénytiszteletre neveltek a szüleim. A felmenőimnek és tanítóimnak meg kellett adni a kellő tiszteletet. A visszafeleselés, pimaszság nálunk nem volt divat.”

„Édesanyám mindig arra intett: »Csilluci, sosem mosunk pénteken, mert akkor szegények leszünk!« Tartom magam anyukám tanácsához, eszemben sincs azon a napon beindítani a mosógépet.”

Volt egy álma

„A szüleim kétkezi munkások voltak. Anyukám mindig arra vágyott, hogy többre vigyem, mint ő, diplomás legyek. Nem sajnálták a pénzt a taníttatásomra: balettoztam, énekeltem, furulyázni tanultam, és 10 évesen már színjátszó körbe jártam. Nagyon örültek, amikor elsőre felvettek a Színház-és Filmművészeti Főiskolára. 18 évesen költöztem fel a fővárosba.”

Csomor Csilla édesanyja, Judit a helyi üzemi konyha vezetője volt

„Szerettem szerepelni”

„A környezetemben, a családunkban nem volt senki, aki művészi pályán mozgott volna, anyukám mégsem lepődött meg, amikor megtudta, hogy színésznőnek készülök, hiszen gyerekkorom óta szerettem szerepelni, számos vers- és prózamondó versenyt nyertem, a színjátszó csoporttal is szép eredményeket értünk el.”

„48 éve házasok”

„Amikor gyerek voltam, Jászfényszarun éltünk. A szüleim mai napig ott laknak, és 48 éve házasok. Egyke vagyok, mert az Rh-vércsoport-összeférhetetlenség miatt az orvos nem javasolta számukra, hogy több gyereket vállaljanak, mondván, nagy eséllyel, súlyos betegként születne a következő baba. Én sosem mentem férjhez, és gyerekem sem született. Egyfelől nem találtam olyan férfit, akivel törvényesen is összekötöttem volna az életem, másfelől a színészi pálya rengeteg lemondással jár, így mindkét esemény kimaradt az életemből.”

Konyhán dolgozott

„Amikor édesanyám annyi idős volt, mint most én, a helyi üzemi konyha vezetője volt, ma már nyugdíjas. Fiatalabb korában kifejezetten társasági ember volt, szívesen beszélgetett, és jó humorú asszony hírében állt. Gyakran jöttek hozzánk barátok. Én is örömmel hívok meg magamhoz számomra kedves embereket. Annak idején az anyukámtól
és a nagymamámtól lestem el a konyhai fortélyokat, magyaros ételeket szívesen főzök.”

Fotó: archív