A cikk eredetileg 2014-ben jelent meg a Meglepetés magazinban. Akkor arról kérdeztük a műsorvezetőt, hogy mit tesz másként, vagy éppen ugyanúgy, mint édesanyja, Judit az ő korában.
„Nagyon sok belső tulajdonságunk egyezik. Mindketten nyitottak és segítőkészek vagyunk, könnyen barátkozunk, és rendkívül kíváncsiak vagyunk, minden érdekel bennünket.”
Szereti az illatát
„Az első meghatározó emlékem édesanyámról az illata. Nagyon-nagyon szeretem. Számomra biztonságot és megnyugvást jelent. Emlékszem, amikor általános iskolás koromban először voltam egyhetes nyári táborban, távol a családtól, az egyik tanító néni olyan parfümöt használt, mint az anyukám, és folyton az ő
környékén sertepertéltem, ha elfogott a honvágy, hogy érezzek egy kis anya-illatot.”
Mit csinál a mama?
„Fogtechnikusként dolgozik, és nagyon élvezi a munkáját, akárcsak én a riporteri és műsorvezetői feladatokat. Nagy a hivatástudata, ahogyan nekem is, de ami biztos, hogy mindkettőnk számára mindig első a család.
Nálam is minden csak a két fiam után jöhet.”
Az életük a családdal teljes
„Édesanyám, amikor annyi idős volt, mint most én, már 18 éve az anyukámnak mondhatta magát. Jóval korábban vágott bele a családalapításba, mint én, és az édesapámtól való elválása után sok éven át egyedül, a drága dédnagymamám segítségével nevelt fel engem Szarvason.”
Odafigyel az apró részletekre
„A legjobban azt a tulajdonságát csodálom édesanyámnak, hogy az apró dolgokra való odafigyelésben bámulatosan jó. Ha például ajándékot kapok tőle, az mindig telitalálat, mert egy elejtett félmondatból tudja, hogy mondjuk egy citromfacsaró hiányzik a konyhámból, és a következő szülinapra vagy népnapra egész biztos, hogy megkapom tőle.”
„Ő talált rá a hivatásomra”
„Édesanyámnak benne van a keze, hogy a tévés pályára kerültem. Ő találta nekem annak idején, egy hirdetésben az újságíró-iskolát, és győzködött, hogy szerinte ez nekem való munka lenne. Így kerültem a Komlósi Oktatási Stúdióba, onnan pedig hamarosan a televízióhoz. Anyukámnak nagyon jók a velem kapcsolatos megérzései, érdemes odafigyelnem arra, miket mond.”
Fotó: archív
