Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy pár külön utakon folytatja, még akkor is, ha közös gyerekeik vannak. Pintér Ada az Anyakadémia legújabb podcastjában őszintén mesélt arról, milyen volt huszonévesen két gyerekkel újrakezdeni, és hogyan alakult ki a mozaikcsaládjuk.
„A mai világban már nem ördögtől való, ha egy pár úgy dönt, hogy külön folytatják, attól függetlenül, hogy közös gyerekeik is vannak. Én ezt huszonéves koromban tapasztaltam meg, amikor két gyerekkel maradtam egyedül, vagyis ez a saját döntésem volt, így az, hogy egyedül maradtam, talán nem a legmegfelelőbb kifejezés. De úgy érzem, hogy ez bátor döntés volt” – mondta Ada, aki az adásban az anyaságról, párkapcsolatokról és a mozaikcsaládok kihívásairól beszélgetett.
A gyerekek biztonsága az első
A beszélgetésben Keresztes Erzsébet védőnő hangsúlyozta: a gyerekek érzelmi stabilitása mindenek felett áll.
„A gyereknek az a fontos, hogy egy boldog anyukája és boldog apukája legyen, de nem feltétlenül együtt. Lehet, hogy hosszú távon az a jó, ha a szülei külön találják meg a boldogságot. A lényeg, hogy a gyerek rendszere megmaradjon, legyen biztonságos környezet mindkét szülőnél” – mondta Erzsébet.
Hozzátette: a szülőknek először saját magukkal kell rendbe jönniük, és soha nem szabad a gyereket eszközként használni a konfliktusokban.
Ez is érdekelhet
Új pár? Lassan, természetesen
Ada szerint az új kapcsolat bevezetése fokozatosan történjen:
„Először csak fussunk össze játszótéren vagy barátokkal, nézzük meg, van-e kémia, és működhet-e a kapcsolat ebben a relációban. Ha már együtt élünk, az új pár inkább barát legyen, de ne a gyerekek új szülője.”
Erzsébet hozzátette: az új társ feladata nem a nevelés, hanem a jó viszony kialakítása.
„Ahol egy pár szétmegy, ott a gyereknek el kell mondani, hogy nem a te hibád.
Hiszen sohasem a gyerek tehet róla” – hangsúlyozta.
Ada tapasztalatai: minden helyzet más
Ada mesélt arról, hogyan élte meg a randizást és a gyerekek reakcióit: „Minden helyzet, minden ember, minden gyerek más. Én 26 éves voltam, a fiúk 3 évesek, amikor szétmentünk az apjukkal. Randiztam, barátokon keresztül ismerkedtem, de a fiúkat soha nem mutattam be senkinek, mindig csak akkor éltem a magánéletemet, amikor ők az apjukkal voltak, vagy a nagymamám vigyázott rájuk.”
A hosszabb kapcsolatoknál is óvatos volt:
„Volt egy négyéves kapcsolatom, akivel már találkoztak, de nálunk alvás sem volt, és az otthoni életbe nem folyt bele egyik korábbi párom sem. Amikor később Máté, a férjem jött az életünkbe, akkor a fiúk már tizenegynéhány évesek voltak, és apai oldalról is több párkapcsolatot megtapasztaltak.
Így ott már könnyebb volt a folyamat.”
Ada azt is elárulta, hogy férje és gyerekei kapcsolata baráti: „Máté nem az apjuk lett, és Freya is pontosan tudja, hogy ki a fiúk apukája. Az pedig külön nagy öröm, hogy ennek ellenére nem tesz különbséget, édestestvéreként tekint az ikrekre” – mondta Ada, hozzátéve, hogy a nagyszülők is minden gyereket egyformán szeretnek.
Türelem és önismeret: a siker kulcsa
„Nagyon meg kell tudni tanulni a mozaikcsaládos életet. Nincs megfelelő időpont, mindenki magában kell, hogy érezze, mikor tud nyitni egy új kapcsolat felé. A gyerek korához mérten kell kommunikálni. Minden tud működni, csak dolgozni kell rajta” – zárta Ada.
Az Anyakadémia adása rávilágít: bátor döntések, tudatos önismeret és a gyerekek biztonsága mellett az újrakezdés nemcsak lehetséges, hanem mindenki számára boldogságot hozhat.
Fotó: Anyakadémia
