Új kapcsolatok szövődtek
Egykor pezsgő élet zajlott a Dob utca és a Kertész utca sarkán álló szecessziós épületben – olvasható a Story Téli Különszámában. Festők, írók, zenészek és színészek gyűltek össze itt délutánonként és éjszakánként, hogy beszélgessenek, pletykázzanak, szórakozzanak – és persze új kapcsolatok szövődjenek az asztaloknál. A különböző kávéházakba járó művészcsoportok hamar rájöttek, hogy szükség lenne egy közös klubra, ahol mindenki otthon érezheti magát.
Így született meg 1901 tavaszán a Művészklub, olyan legendás nevek kezdeményezésére, mint Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál festők, Lechner Ödön építész, Stróbl Alajos, Fadrusz János, Zala György szobrászok, Csortos Gyula és Újházi Ede színészek, Kacsóh Pongrác zeneszerző, valamint Molnár Ferenc és Heltai Jenő írók.
Nem a madarak miatt Fészek
Az első közgyűlést áprilisban tartották, ahol Zilahy Gyula színész javaslatára elfogadták a hosszú, de sokatmondó nevet: „Festőművészek, Építőművészek, Szobrászok, Zenészek, Énekesek és Komédiások klubja”. Ebből született a Fészek mozaikszó.
A helyszín tökéletes volt: karnyújtásnyira állt a Nemzeti Színház, a New York-palota, a Zeneakadémia, az Operaház, a Régi Műcsarnok és számos teátrum. Amikor a művészek közadakozásból megvették az épületet, a pénzük elfogyott, így a berendezésre már nem jutott. Saját alkotásaikkal rendezték be a termeket, ezzel megteremtve a Fészek jelentős műgyűjteményét.
Tagság csak a férfiaknak
Nők nem lehettek tagok – ez volt a szabály. Bár volt könyvtár, zeneterem, színpad és játékszobák, a tagság kizárólag férfi művészeknek járt. Ha valaki női vendéget hozott, a feleségének is jelen kellett lennie. Később lazultak a szabályok, és a híres „Művészek rongyosbálján” már Bajor Gizi is táncolt. A kerthelyiség olasz reneszánsz stílusban épült, és a kártyaszobákban Latinovits Zoltán és Romhányi József is szívesen játszott. A kártyajátékok bevétele évtizedeken át biztosította a klub működését.
A második világháború bombatalálatai súlyosan megrongálták az épületet, de a tagok saját pénzükből újították fel. Az újranyitott Fészek ismét a pezsgő művészélet központja lett, belépni pedig csak két ajánlással és titkos szavazással lehetett.
Ez is érdekelhet
Csúfondáros vég jutott a helynek
Adósság és káosz – így jellemezhetőek a későbbi évtizedek. Az államosított klubban a hatvanas–hetvenes évek sztárjai is megfordultak: Bitskey Tibor és Szabó Gyula konyak mellett beszélgetett, Latabár Kálmán Kellér Dezsővel időzött, Psota Irén pedig itt szívta egyik cigarettáját a másik után. A több mint háromezer négyzetméteres épület átalakult, divatbemutatók, kongresszusok, filmszemlék és állami díjátadók helyszíne lett.
A rendszerváltás után azonban a Fészek lassan elvesztette fényét.
Hogy mi lett vele ezek után, a Story Téli Különszámában elolvashatod. Keresd az újságárusoknál!
Fotó: Fortepan / Artfókusz / Fábián József / Lugosi Szilvia / Hámori Gyula
