Idén lesz 50 éve, hogy 1976. június 4. napján tragikus körülmények között elhunyt Latinovits Zoltán, a magyar színjátszás egyik legnagyobb alakja. A legtöbb ember számára csak Színészkirály néven ismert tehetség haláláról több teória is kering. Sokan öngyilkosságot feltételeznek, míg mások szerint mindössze véletlen baleset történt. Egy biztos: Latinovits örök nyomot hagyott a színpadon és a filmvásznon egyaránt.
Egy különleges tehetség születése
Latinovits Zoltán 1931. szeptember 9. napján született Budapesten. Édesanyja, Gundel Katalin, vendéglátós családból származott. Édesapja, Latinovits Oszkár fiatalkorában elhagyta őt, ami mély nyomot hagyott az ifjú színészben. Édesanyja később Frenreisz Istvánhoz ment férjhez, akitől két gyermeke is született: Bujtor István és Frenreisz Károly.
Tehetsége korán megmutatkozott: a Debreceni Csokonai Színházban kezdett segédszínészként, majd Budapesten is elismerték. Számos legendás darabban játszott: például a Ványa bácsi, a Zárt ajtók mögött, a Közjáték Vichyben és a Különös találkozó című előadásokban. Emellett a filmvásznon is megmutathatta magát! Szerepet kapott többek között a Tóték, a Szegénylegények és az Egri csillagok klasszikusokban is.
A nagy szerelemféltés
1963-ban Rómeó szerepében debütált a Rómeó és Júlia című darabban, partnere Ruttkai Éva volt. Kettejük szerelme legendás: 16 éven át voltak egymás társai, ám Latinovits mindig féltette a színésznőt attól, hogy visszatér volt férjéhez, Gábor Miklóshoz. Így hát minden premier előtt pontban fél 7-kor virágcsokrot küldött Ruttkai Évá ötlözőjébe, emlékeztetve őt a megismerkedésük napjára.
A végletek embere
Latinovitsnak kifejezetten modern játékstílusa volt. Mindenkinek az intellektuális szerepértelmezés, az indulatok aprólékos ábrázolása és a kivételes ironizáló hajlam jut róla eszébe. Klasszikus hősöket és torz lelkű gonoszokat formált meg egyaránt, mindig alázatosan és tisztán. Ugyanakkor nyíltan kifejtette véleményét, ami miatt gyakran rendszerellenesnek titulálták.
A színész éveken át depresszióval küzdött, utolsó levelében barátjának, Cserhalmi Györgynek így írt:
„A depresszió vagy vélt depresszió ellustított, teljesen elpuhított. Tegnap még fél napot ágyban töltöttem. Ma végre nekiláttam a jógázásnak. Ezért ma jobban érzem magam. Most már mindennap háromszor megcsinálom a gyakorlatokat.”
Aznap, vagyis június 4. napján egy gyorsvonat halálra gázolta Balatonszemesnél. Halála az egész országot megrázta. Sokan arra következtettek, hogy öngyilkosságról van szó, ám Tarics Péter újságíró kutatásai szerint baleset történt, melyet később megpróbáltak öngyilkosságnak beállítani. Ráadásul egy tanú szerint Latinovits éppen szöveget tanult, amibe annyira belemerült, hogy nem vette észre a vasúti síneket.
Ezt olvastad már?
Örök emlék
Ruttkai Éva a Színészkirály halála után mindennap meggyújtott egy gyufát az emlékére. Lakásában pedig a falióra mindig fél hetet mutatott, megismerkedésük emléke előtt tisztelegve. Évekkel később, 1986-ban, a színésznő is elhunyt.
Latinovits Zoltán rengeteg elismerést kapott halála után is: 1996-ban Magyar Örökség díjat nyert, 2015-ben Ferencváros díszpolgárává választották, majd szobrot készítettek róla, ami az új Nemzeti Színház bejáratánál kapott helyet. Idén lesz 50 éve, hogy megtörtént a tragédia, bár a legendás színész alakja ma is itt él a szívünkben.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán/Révész György/B. Müller Magda
