A beleinkben élő baktériumok, vírusok, gombák, bakteriofágok és más élőlények sajátos „dzsungelének” kutatása (ezt nevezi a szaknyelv: a bél mikrobiomjának) viszonylag új terület. Az új felfedezésekről dr. Tóth Adrián, a MIND Klinika neurológusát kérdeztük.
„2006-ban egy Jane Foster nevű kanadai kutató vizsgálni kezdte a normál bélflórájú, illetve az úgynevezett csíramentes, vagyis gyakorlatilag bélflóra nélküli egerek viselkedésének eltéréseit. Kiderült, hogy az utóbbi csoportba tartozó egereket egyáltalán nem érdekelte a labirintus-feladatok megoldása, és az idegrendszeri fejlődésük is sok téren elmaradt a kontrollcsoportba tartozó társaikétól. Ekkor merült fel először, hogy a bélflóra esetleg az idegrendszer működésére is hatással lehet. Később fény derült arra is, hogy a bélflóra egyensúlya az egerek esetében összefüggött a különféle idegrendszeri eltérések, például az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór állati modelljeinek létrehozásával is” – magyarázza a jelenség hátterét neurológus szakértőnk.
A bél-agy tengely
A későbbi vizsgálatokból a kutatók arra következtettek, hogy az emberi szervezetben is kapcsolat van a bél mikrobiomja és az idegrendszer, illetve annak esetleges betegségei között. Egyfelől a X.-es agyideg, az úgynevezett bolygóideg közvetlen összeköttetésben áll a bélflórával, de a belekben élő úgynevezett mikrobióták (a már említett baktériumok, vírusok, gombák és más élőlények) is termelnek olyan anyagokat, például fehérjéket, ingerületátvivő anyagokat, amelyek az immun- és hormonrendszer mellett a központi idegrendszerre is hatnak. A különféle idegrendszert érintő problémák, például a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór vagy akár a migrénes fejfájás is összefüggésben lehet azzal, hogy egyes hasznos baktériumok szintje lecsökken, egyes káros baktériumoké pedig megnő a bélflórán belül, vagyis felborul a mikrobiom kényes egyensúlya.
Sajtok, csokik is kiválthatják
Dr. Tóth Adrián szerint az, aki rendszeresen megtapasztalja a migrén kínjait, önkéntelenül is megfigyeli, hogy bizonyos ételek, italok fogyasztása kiválthatja a kínzó fejfájásrohamot. Van, akinél a vörösbor, az érlelt sajtok, a csokoládé. A migrénre való hajlam sokszor társul olyan bélrendszeri betegségekkel, amilyen a Crohn-betegség vagy a gluténérzékenység, ami szintén az emésztőrendszer és az idegrendszer kapcsolatára utal – ahogy az is, hogy a túlsúlyos betegeknél a testsúly csökkenése sokszor a migrénes rohamok gyakoriságát és hevességét is enyhíti. Több vizsgálat is utal arra, hogy a bélflóra egyensúlyának helyreállítását segítő egyes probiotikus készítmények szintén képesek – mind gyakoriságukban, mind fájdalmasságukban – visszafogni a migrénes epizódokat.
Kezelés három szinten
Vajon mit jelent mindez a migréntől szenvedők állapotának javításában? „Amikor a beteg megérkezik hozzánk a klinikára, általában három szinten igyekszünk segíteni rajta. A kínzó fejfájásrohamok azonnali kezelésére természetesen gyógyszerre van szükség, ám a fájdalomcsillapító nem lehet tartós, rendszeres megoldás. Az ilyen gyógyszerek hosszú távon mellékhatásokkal járhatnak, sőt az is előfordulhat, hogy egy idő után már maga a gyógyszer tartja fenn a fejfájást. Épp ezért szükség van rá, hogy úgynevezett megelőző vagy intervallum-kezeléssel csökkentsük a rohamok gyakoriságát és intenzitását. Képalkotó vizsgálatokkal is igyekszünk feltárni a fejfájás okát, gasztroenterológus és dietetikus szakértő segítségével pedig próbáljuk az illető életmódjában is megtalálni azokat a személyre szabott változtatásokat, amelyekre a rohamok ritkítása érdekében szükség van” – tárja fel a kezelés hátterét dr. Tóth Adrián.
Elegendő pihenés, helyes táplálkozás
Azt azonban hangsúlyozza, hogy a gyakran jelentkező, tartós vagy heves fejfájással mindenképp orvoshoz kell fordulni, hogy kiderüljön: migrén vagy valamilyen más betegség áll-e a háttérben. Bár a legjobb eredményeket a valóban személyre szabott terápiával lehet elérni, amíg a beteg eljut az orvoshoz, addig is tehet a rohamok enyhítése érdekében.
- Nagyon fontos például, hogy a migrénes beteg kialudja magát, és ne csak az alvás mennyisége legyen elegendő, hanem a minősége is megfelelő legyen.
- A stressz is súlyosbíthatja a migrén lefolyását, így meg kell tanulni azt különféle stresszkezelő technikákkal enyhíteni.
- Érdemes figyelni arra, hogy milyen ételek, italok provokálják ki a fejfájásrohamot. Általános étrendi ajánlásként pedig érdemes minél több fermentált élelmiszert, például savanyú káposztát vagy élőflórás joghurtot enni, ezek ugyanis jó hatással vannak a bélflóra egyensúlyára.
- A nyers zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban található rostok – amelyeket a belekben élő baktériumok rövid szénláncú zsírsavakká alakítanak – is támogatják ezt a folyamatot. Az omega-3 zsírsavakban gazdag halak fogyasztása szintén jó hatású lehet, ahogy a megfelelő folyadékfogyasztás is.
- Esetenként pedig szükség lehet probiotikum-készítmények szedésére – ezek 6-8 hét alatt már segíthetnek a tünetek enyhítésében. Ez utóbbit azonban már érdemes megbeszélni az orvossal, hiszen nem minden probiotikum-készítmény tartalmazza ugyanazokat a hasznos baktérium-törzseket.
Fotó: Adobestock
