Tény, hogy az egyszerűsített foglalkoztatás kevesebb papírmunkával jár, és kevesebb adót, járulékot kell fizetni, mint egy alkalmazott után, ám sajnos kevesebb jogosultság illeti meg a munkavállalót. Dr. Kontra-Tremmel Katalin ügyvéd segít, mire kell figyelni ilyen helyzetben.
Mi a különbség?
Ezt a foglalkoztatási formát az idénymunkára és az alkalmi munkára lehet alkalmazni. „Az idénymunka az év valamely időszakához, időpontjához kötődő mezőgazdasági vagy turisztikai munka, amely esetében ugyanannál a cégnél ugyanaz a dolgozó egy naptári éven belül (tehát esetünkben 2023-ban) maximum 120 napot dolgozhat. Ezzel szemben az alkalmi munka esetén ugyanazzal a dolgozóval egy éven belül legfeljebb 90, míg egy hónapon belül összesen maximum 15 napig létesíthető ilyen jogviszony, ráadásul egymás után legfeljebb 5 napot lehet valakit így foglalkoztatni” – kezdi a szakember.
Kell szerződés?
Az egyszerűsített foglalkoztatáshoz nem kell szerződés, akár szóbeli megállapodás alapján is létrejön a munkáltató bejelentésével, ami elektronikusan, telefonon vagy mobilalkalmazással is megtehető a NAV felé. „Bár a törvény nem írja elő az írásbeliséget, én mindenképpen javaslom, hogy legalább a kész sablon-munkaszerződést töltsék ki rá. Ez a dolgozónak is érdeke, hiszen könnyebben tudja bizonyítani például a ledolgozott napok számát, a kialkudott bért. A bejelentés visszavonására viszont csak szűken, a bejelentést követő két órán belül, illetve, ha a munka a bejelentés másnapján kezdődik, vagy egy napnál hosszabb ideig tart, akkor a munkavégzés napján reggel 8 óráig van lehetőség.”
Fontos, hogy egy fennálló munkaviszonyt nem lehet egyszerűsített foglalkoztatásra módosítani, viszont az nem kizárt, hogy valakit ezt követően klasszikus munkaviszonyban alkalmazzanak.
Közteher viselése
A szereplők számára azért is előnyös ez a foglalkoztatás, mert nem kell sok közterhet fizetni. Ebben az évben idénymunka esetén 1200 Ft-ot, alkalmi munka esetén 2300 Ft-ot kell csupán fizetni a munkavállalók után. A munkáltató így a szociális hozzájárulási adó, a társadalombiztosítási járulék, a személyi jövedelemadó-előleg, míg a dolgozó a társadalombiztosítási járulék fizetése alól mentesül.
„Elsőre jól hangzik, de azt is jelenti, hogy a munkavállaló kizárólag nyugellátásra, baleseti egészségügyi ellátásra, illetve álláskeresési járadékra lesz jogosult, míg a tb egészségügyi és pénzbeli ellátásaira (pl. gyed, táppénz) nem. Ezt a foglalkoztatási formát a felek kölcsönös együttműködése tartja keretben, és bár sokszor nem könnyű munkát találni, fontos, hogy mindenki körültekintő legyen” – figyelmeztet a szakember.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: pexels