Az idei évtől már egységesen 65 év a nyugdíjkorhatár. Természetesen a nők kedvezményes nyugdíja továbbra is él. Ugyanakkor a magas infláció miatt egyre kevesebben tudnak kijönni a járandóságukból, és kénytelenek mellette dolgozni. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdijguru.hu alapítója segít értelmezni a szabályokat.
Meg lehet élni belőle?
„Idén januárban 15 százalékkal emelték a nyugdíjakat. Ugyanakkor a nyugdíjas infláció 26 százalék fölött volt az év első három hónapjában. A megélhetés érdekében éppen ezért nagyon sok nyugdíjas kénytelen munkát vállalni” – kezdi a szakértő.
A versenyszférában ezt bárki gond nélkül megteheti. Vagyis, ha betölti a nyugdíjkorhatárt és megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, akkor elmehet nyugdíjba, miközben nyugdíjasként tovább dolgozhat. A közszférában azonban bonyolultabb volt a kérdés.
Nem mindenki kaphatja a közszférában
- Egy 2013-as rendelet szerint a közalkalmazotti, egészségügyi, kormányzati, közszolgálati, katonai stb. jogviszonyban a nyugdíjas dolgozók nyugdíját mindaddig szüneteltetik, amíg a közszolgálati jellegű jogviszonyuk fennáll. Egy rendelet azonban augusztus 31-ig lehetővé tette néhány közszolgálati területen is a nyugdíjasok korlátozás nélküli alkalmazását.
- „Az időkorlát leteltének közeledtével és a közszférában egyre fájdalmasabb munkaerőhiány szorításában a kormányzat ismét enyhített a szabályokon, de még mindig nem törölte el általános jelleggel a közszférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó okafogyott korlátozásokat” – mondja dr. Farkas András.
- Az április végén hatályba lépett rendelet eltörli a 2023. augusztus 31-i időkorlátot, illetve a korábban említett területek mellett a nyugdíj szüneteltetése alól mentesíti azt a jogviszonyt is, amely érettségi vizsgák és az országos középiskolai tanulmányi versenyek szervezése érdekében az Oktatási Hivatalnál vagy a fővárosi és vármegyei kormányhivatalnál jön létre.
Válasszuk meg jól az igénylés idejét!
A magyar nyugdíjak kiszámítása viszonylag bonyolult képlet alapján történik. Ennek részletezése nélkül a valorizációs szorzót emelnénk ki, amely a nyugdíj-megállapítást megelőző év kereseti szintjéhez emeli a korábbi évek kereseti adatait. A szintre igazítás az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésének alapul vételével történik, és ezek az évente meghatározott szorzók jelentős mértékben hatnak a nyugdíj összegére.
„Miután a nyugdíjigénylést nem kötelező azonnal benyújtani, pláne, ha valaki tovább dolgozna, amint teljesültek a nyugdíj feltételei, érdemes az igénylés időpontját körültekintően megválasztani. Jellemzően jobban járhat az a nyugdíjigénylő, akinek a nyugdíját olyan évben állapítják meg, amelyben a valorizációs szorzók magasabbak, mint a megelőző években voltak – kivéve, ha az elszabadult infláció felülírja ezt az összefüggést, amint erre 2022 után 2023-ban is számíthatunk” – mondja dr. Farkas András.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
