Kárpátalján, kisgyerekként rendre fellépett az iskolai rendezvényeken, ünnepségeken, és mindig nagy örömmel töltötte el, hogy képes megnevettetni vagy épp megríkatni másokat. Persze, akkor még nem álmodozott arról, hogy egy szép napon a budapesti Nemzeti Színház közönségét fogja szórakoztatni, a rendszerváltozás előtt erre nem volt kilátás. Ám amikor később a határ megnyílt, a helyi vezetés szeretett volna létrehozni egy profi színházat Kárpátalján, így hát ötszáz fiatalból választottak negyvenkettőt, akik felvételizhettek Kijevben, a Színművészeti Egyetemre. Trill Zsolt is köztük volt. „A főiskolán az elméleti órákon oroszul, a mesterségórákon pedig magyarul tanítottak bennünket, hiszen magyar ajkú színház létrehozása volt a cél – meséli Zsolt. – Ez nem mindig volt egyszerű, de így is nagyon élveztem azokat az éveket, ott nyíltam ki igazán. Későn érő típus voltam, mint testileg, mind lelkileg, de különösen a szerelemben! Kamaszként csak más pároknak drukkoltam, hogy legyenek nagyon boldogok, de hogy én udvarolni kezdjek, azt kizártnak tartottam. Aztán a főiskolán minden megváltozott: nemcsak egyik azóta is legjobb barátomat, Vidnyánszky Attilát, hanem a feleségemet, Szűcs Nellit is elém sodorta ott a jósorsom, amivel kezdetét vette az én nagyon is szerencsés pályám és életem.” Zsolték a főiskola elvégzése után sok éven át Beregszászban csináltak színházat, majd amikor Vidnyánszky Attila Pestre került rendezni, csakhamar szerepet ajánlott a barátjának is. Zsolt és felesége, Nelli jó ideig ingáztak, kétlaki életet éltek, majd végül a sok munka indokolttá tette, hogy átköltözzenek Magyarországra. „Nem volt cél, hogy itt éljünk – meséli Zsolt. – Szeretem Kárpátalját, szeretem a gyökereinket, de fontos kihívások vártak itt. Ma már otthonosan érezzük magunkat Magyarországon. Pilisborosjenőn élünk. Ha épp nem játszunk, nagyon szívesen vagyunk a természetben. Nelli minden nap főz nekem és a két kamasz gyerekünknek, de én is kiveszem a részem a házimunkából: bejárok a békási piacra bevásárolni. Amúgy én egy teát sem tudok összehozni a konyhában, szóval a feleségem nélkül nagy bajban lennék” – nevet a színész.
Feleségével sosem rivalizálnak
Zsolt elárulta, őt sosem vonzotta a sztárság. A színházcsinálás érdekli, az, hogy fontos témákkal, jó darabokkal foglalkozhasson, és nagyon boldog, hogy ez a Nemzeti Színházban megadatik neki. Jelenleg többek között a III. Richardban, a Galilei életében, a Fodrásznőben és a Részegekben láthatja a közönség. „Belőlem már sokan akartak sztárt csinálni, de még senkinek sem sikerült – nevet Trill Zsolt. – Többször felhívtak már kereskedelmi televízióktól, hogy lenne ez a sorozat meg az a sorozat, de sosem csábultam el, mert nagyon veszélyes helyzet az a színésznek, amikor az arcát a nézők egy bizonyos karakterrel azonosítják. Nekem annál, mint hogy keressek egy kis pluszpénzt, többet ér, hogy mély, tartalmas anyagokkal foglalkozhassak, és mindig nagyon más lehessek a színpadon. Ettől izgalmas ez az egész!” Zsolt elárulta, nagyon szeret a feleségével együtt játszani, hiszen Nellivel egy-egy rezdülésből is megértik egymást. „Nagyra tartom a kapcsolatunkban, hogy szakmailag sosem rivalizálunk, féltékenykedünk vagy irigykedünk egymásra. Sokszor kritikai észrevételekkel, tanácsokkal segítjük egymás munkáját, ami olykor fájó is lehet számomra, de mindenképp elgondolkodtató. A helyzet az, hogy a feleségemnek úgyis mindig mindenben igaza van” – sóhajt Zsolt.
A szép és tehetséges színésznők veszélyei
A színész mai napig emlékszik az első, Szűcs Nellivel együtt töltött estéjére. „Próba után felmentem hozzá egy teára, és ott ragadtam – meséli. – Hogy mi lehetett abban a teában, azt azóta sem tudjuk, mindenesetre a mai napig együtt vagyunk. Misztikus, csodálatos dolognak tartom az egész életen át tartó szerelmet, párkapcsolatot. Ma már minden, így a társunk is könnyen lecserélhető, pedig lehúzni egymás mellett egy életet gyönyörű dolog. Ilyen szempontból a legszebb példa előttem a szüleim kapcsolata. Apám, nehézségek ide vagy oda, a halála napjáig szerette anyámat. Nem sok olyan működőképes, szép párkapcsolatot láttam magam körül életem során, mint amilyen az övék volt. Az életen át tartó szerelem témájával a színpadon is nagyon szívesen foglalkoznék. Ha pedig már a színpadi szerelemnél tartunk: szerintem nincs veszélyesebb, ami egy házas férfiszínésszel megeshet, mint az, ha partneréül kap egy gyönyörű és tehetséges színésznőt. Ilyenkor bizony nagyon észnél kell lenni, hogy ami a színpadon van, az ott is maradjon, és az ember ne vigye át az érzelmet a magánéletébe is, mert az bizony sok bonyodalom forrása lehet. Ilyen értelemben is jól bánik velem a sors, mert aki engem a legjobban megfogott, őt el is vettem feleségül, és azóta sem találkoztam olyan színésznővel a szakmában, aki ennyire megérintett volna” – meséli Trill Zsolt.
Hamarosan moziban is láthatjuk
Trill Zsolt hamarosan feltűnik Lengyel Balázs Lajkó — Cigány az űrben című filmjében is, amelyet március 29-étől játszanak a hazai mozik. „Egészen kis szerepem van benne. Én leszek az a férfi, aki bedob a medencébe egy német nőt — nevet. — A pici, akár szöveg nélküli filmszerepeket sem bánom, mert mindből tanulok valamit, és szeretem a forgatások hangulatát. Különben pedig szerintem nem is létezik olyan, hogy kis szerep. Ha a rendező arra kér, hogy egy filmben vagy darabban egyetlen tekintettel vagy épp egyetlen szóval kell nagyon sok mindent elmondanom, az igenis nagyon szép színészi kihívás.”