A Polgári Törvénykönyv egyértelműen fogalmaz: a gyermeknek joga van, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. Ám rajta kívül más családtagok esetében is megadja a lehetőséget a szabályozás arra, hogy személyesen is kövessék a gyerek fejlődését. Dr. Major Szilvia ügyvéd segít nekünk eligazodni a jog útvesztőjében, és áttekinteni, kire terjed még ki a láthatás joga.
A gyermek érdeke a legfontosabb
„A szülőkön kívül a nagyszülők (anyai és apai egyaránt), valamint a gyermek nagykorú testvérei is jogosultak arra, hogy találkozzanak a gyerekkel – kezdi Szilvia. Ez tehát azt jelenti, hogy a bíróság hozhat olyan döntést, amely a nagyszülőkkel való kapcsolattartás gyakoriságát szabályozza. Ezenkívül bizonyos esetekben a mostohaszülő (a szülő házastársa), valamint a nagybácsi és a nagynéni (a szülő testvére) is kérheti ezt a lehetőséget. „Itt már szigorúbb feltételek vannak, mint a nagymamánál, nagypapánál. Akkor van rá joguk, ha a nagyszülő már nem él, vagy, mondjuk, olyan súlyos betegségben szenved, hogy nem tudja tartani a kapcsolatot az unokájával, illetve akkor is, ha a nagyszülő saját hibájából nem gyakorolja ezt a jogát. A jogszabályok megalkotásakor fontos szempont volt, hogy a gyermek érdekei érvényesülhessenek, éppen ezért, ha a szülő felügyeleti joga szünetel, akkor is elképzelhető a vele való kapcsolattartás. Kivétel ez alól, ha az illető szülő ellen a gyermek vagy a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett cselekmény miatt távoltartó határozatot rendeltek el – mondja az ügyvéd.
Különleges esetek
Vannak olyan speciális helyzetek, amelyeknél számos körülményt kell vizsgálni, de születhet döntés a kapcsolattartás mellett. „Mondok egy példát: a szülők elváltak, anyuka kapja a szülői felügyeleti jogokat. Anyuka újra férjhez megy, és bizonyos okokból az új házastárs – az édesapa hozzájárulásával – örökbe fogadja a gyereket. Ám ha az édesapa kérvényezi, és a bíróság úgy ítéli meg, akkor az édesapa is élhet a láthatás jogával. Ugyanígy elképzelhető az is, hogy a gyermeket a közös háztartásban, hosszabb időn keresztül neveli az anyuka élettársa mostohaszülőként, esetleg egy nevelőszülő vagy gyám, aki a kapcsolat megszakadása esetén is kérheti a kapcsolattartási jogot – magyarázza szakértőnk.
Személyesen vagy online?
A jogszabályok egyértelműen személyes találkozásról szólnak, de az utóbbi időben a külföldi munkák és hasonló helyzetek miatt már az online kapcsolattartásnak sincs akadálya a bírói gyakorlat szerint. Gyakran az online és a személyes kapcsolattartást együtt szabályozza a bíróság.
Fotó: adobestock
