Egy csütörtöki napon, két munkahelyszín között félúton találkozunk. Janka kedvessége, vidámsága és hihetetlen energiája lenyűgöz. A közösségi oldalakon követem a munkásságát, mégis kicsit meglepett, hogy a forróságban, kemény fizikai munka után is mosolyog, és alig várja, hogy mehessen tovább dolgozni. Amikor ennek hangot adok, Jankának csípőből jön a válasz.
„Szerencsés vagyok. A hétfő reggel sem nyűg, mert szeretem, amit csinálok. Sokszor alig várom már, hogy mehessek dolgozni, és lássam, ahogy megvalósulnak a papírra vetett tervek” – mondja a fiatal lány.
Korábban sok helyen kipróbálta magát
Ha valaki ennyire a helyén érzi magát és szereti a szakmáját, azt gondolhatnánk, hogy már gyerekkorában tudta, mivel akar foglalkozni. Ám Jankának nem volt ennyire egyértelmű a választás.
„Gyerekként sok minden szerettem volna lenni, de a burkolás nem jutott eszembe, hiszen nem láttam rá példát. Kislányként állatorvosként képzeltem el magam, ám rá kellett jönnöm, nem elég az állatok szeretete, a vér látványát, a műtéteket is bírni kell, nekem azonban ehhez nem volt gyomrom” – meséli Janka. Az állatorvosi egyetem tehát kiesett, így az érettségi után ott állt elképzelés nélkül. 19 éves korától több pozícióban kipróbálta magát, de egyik sem volt az igazi.
„Nem is emlékszem már, hogy mi mindennel próbálkoztam… Valahogy nem találtam a helyemet. Arra azonban rájöttem, hogy olyan munka való nekem, amiben kiélhetem a kreativitásomat, maradandót alkothatok. Gyerekként is imádtam barkácsolni, festeni, rajzolni, és a szobámat, a lakásunkat is sokszor átrendeztem, csinosítgattam.”
Mindenhol a csempéket néi
Barkácsolás, a lakás csinosítása, kreativitás – mit tanácsolnánk, ha a lányunk ezekkel a címszavakkal írná le, hogy mivel szeret foglalkozni? Tízből kilenc ember, biztos, hogy a lakberendezés felé irányítaná a gyereket. Ám Janka egész másként gondolkodott.
„Számomra a lakás ékszerdoboza a fürdőszoba. Egyszer csak azt vettem észre, hogy mindenhol a csempéket, burkolatokat nézem, így gondoltam egy merészet, és jelentkeztem egy OKJ-s burkolóképzésre.”
Janka egyedüli lány volt a csoportjában, sőt a szakmában sem ismer sok női hidegburkolót. Az iskolában, a társak, a tanárok körében nem látta annak hátrányát, hogy nő. „Az első napokban biztosan megdöbbentek néhányan, amikor megláttak, de igazából nagyon kedves, befogadó közösség volt a miénk. Kérdezgették, hogy kerültem oda, miért pont ezt a szakmát választottam, biztosan bírni fogom-e, de amikor látták a kitartásomat, a szorgalmamat, akkor elfogytak a kérdések, és csak a támogatás maradt. Amúgy sem használt volna, ha megpróbálnak lebeszélni, mert elég makacs vagyok. Ha valamire azt mondják, ez nem fog menni, egyszerűen késztetést érzek arra, hogy csak azért is megmutassam, sikerül.”
Eleinte tele volt kék-zöld foltokkal
Ahogy Janka beszél, minden olyan egyszerűnek tűnik. Ám a valóságban azért kicsit nehezebb volt a cél elérése a fizikuma miatt. Hiszen akárhogy is nézzük, a hidegburkolók kemény fizikai munkát végeznek.
„Emlékszem, eleinte, előfordult, hogy reggel alig tudtam kikelni az ágyból, tele voltam kék-zöld foltokkal – mondja mosolyogva. – Sportolgattam korábban, de ez teljesen más. A ragasztós zsákok vagy a hatalmas lapok komoly súlyúak, amiket nekem kell megemelni. Ehhez teljesen más fizikum szükséges, mint ami nekem volt korábban. De – ahogy mondani szokták – a legjobb konditerem egy építkezés. Hamar belerázódtam, megedződtek az izmaim, és ma már nem vallok szégyent. Ezt az egykori mesterem, Ricsi is megerősítheti. Sokat tanultam tőle, rengeteget segített nekem, most pedig együtt dolgozunk.”
A Burkoló Lány nem fél attól, hogy megsérülne, vagy egy idő után nem bírná a tempót, hiszen jóval tudatosabban éli a hétköznapokat, mint sok kollégája. Janka testvére testépítő, akitől megtanulta, hogyan kell úgy emelni a nehéz zsákokat, hogy minél jobban kímélje a hátát, a derekát. Ezenkívül térdvédőt visel, hiszen a többórás térdelés miatt a burkolóknak először ez a testrészük szokott megfájdulni.
„Sokan féltettek, főleg a nehéz fizikai munka miatt, ám mára belátták, hogy nincs ok az aggodalomra. A családom mindenben támogat, enélkül nem is tartanék ott, ahol. Ma már a barátaimat, szeretteimet sem zavarja, amikor egy utazás közben én nem az idegenvezetőt hallgatom, hanem a múzeum, színház stb. burkolatát nézem lenyűgözve. Mindig próbálom fejleszteni a tudásomat, az interneten is a legújabb technikákat, a legjobb módszereket keresem. Szerintem csak így érdemes csinálni. Főként női megrendelőkkel dolgozunk, akik amellett, hogy jobban megbíznak egy női burkolóban, a naprakész tudást, a precizitást és a szépérzéket szokták kiemelni velem kapcsolatban.” A visszajelzés a mindennapokban is fontos Jankának, hogy tudja, jó úton halad.
„A legfárasztóbb nap után is feltölt, amikor 14-15 éves lányok rám írnak, és azt mondják, én vagyok a példaképük, inspirálom őket az álmaik elérésben” – meséli a Burkoló Lány.
Mögé állt egy építőipari cég
Jankát megkereste az egyik legnagyobb hazai építőanyag-gyártó vállalat, a Baumit, hogy szívesen támogatnák, mert hisznek abban, hogy az embereket a nemük helyett a teljesítményük alapján kell megítélni.
„Számunkra nagyon fontos, hogy támogassuk a nőket ebben a sokak szerint férfias szakmában. Az építőiparban viszonylag kevés a nő, de egyre többen vagyunk. Cégünk ügyvezető igazgatója is nő, és mind a felsővezetésben, mind a középvezetők között szép számmal vannak hölgy kollégák – mondja Nagymányoki Cintia, a Baumit marketingvezetője. – Janka a szakmája iránt elkötelezett, a minőségi munkát, a folyamatos képzést és az új technológiák elsajátítását lényegesnek tartja, pont úgy, ahogy mi is. Az, hogy nőként tökéletesen helytáll ebben a férfias iparágban, mindenkinek követendő példát mutathat, és külön öröm, hogy ebben mi is tudjuk segíteni a termékeinkkel és az innovációink átadásával.”
Fotó: Ambrus Marcsi
