Egy kanapén ülök Szabó Győzővel. Judit a másik szobában készülődik. Győző fáradt. Nagyon fáradt. Nem is titkolja. A szeme alatti karikákban nemcsak az elmúlt 48 év küzdelmét és örömét látom, hanem a kialvatlanságot is. Mint megtudom, idén egyetlen szabadnapja volt, amikor nem kellett sehová rohannia.„Augusztus 26. Megmaradt a dátum a fejemben, mert régóta nincs időm saját magamra. Legalább húsz éve folyamatosan dolgozom. A telefonom 5 óra 37 perckor ébreszt, és attól a pillanattól kezdve éjfélig nincs megállás. De jövőre nyugisabb lesz. Februárban születik a kisfiunk, és megfogadtam, hogy több időt töltök a családommal.
Folytatás a Meglepetés magazinban!