Kevés magyar film él olyan stabilan közös emlékezetben, mint a Hyppolit, a lakáj. A filmből ma is idézhető szállóigék születtek, kultjelenetek kapcsolódnak hozzá.
Szerencsére 1931-es megjelenése után is számtalanszor adták már tévében is, mégis közelebbről nézve még mindig tartogat meglepetéseket.
A magyar filmgyártás egyik legnagyobb klasszikusáról számos olyan háttértörténet maradt fenn, amelyeket ritkábban emlegetünk, pedig sokat elárulnak a korszakról, a színészekről és arról is, miért szeretjük ezt a filmet közel száz év után is.
Összegyűjtöttünk olyan érdekességeket, amiket talán még azok sem tudnak, akik számtalanszor látták a filmet.
-
Nem ez volt az első magyar hangosfilm – mégis ez írta át a történelmet
A közhiedelemmel ellentétben nem a Hyppolit, a lakáj volt az első magyar hangosfilm. A Hunnia Filmstúdió 1931 tavaszán már elkészítette A kék bálvány című zenés vígjátékot Jávor Pál főszereplésével, amely technikailag megelőzte Székely István filmjét.
A kortárs beszámolók és filmtörténeti összefoglalók szerint azonban a közönség visszafogottan fogadta, így gyorsan feledésbe merült.
A Hyppolit ezzel szemben rövid idő alatt közönségsikerré vált, és a magyar hangosfilm igazi indulópontjává nőtte ki magát – erre többek között a Magyar Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának áttekintései is rendszeresen utalnak.
-
Egy film, amely szinte az egész korszakot felvonultatja
A film tartós népszerűsége leginkább Kabos Gyula és Csortos Gyula párosának köszönhető. Kabos Schneider Mátyása és Csortos lakájalakítása máig iskolapéldának számít.
De a mellékszerepekben is a kor színe-java tűnik fel: Haraszti Mici, Fenyvessy Éva, Jávor Pál, Gózon Gyula – olyan nevek, akik önmagukban is eladtak volna egy filmet.
A kamera mögött sem volt kisebb a névsor: Székely István rendezőként, Eisemann Mihály zeneszerzőként, Eiben István operatőrként dolgozott a produkción. Az Örökmozgó Filmmúzeum visszaemlékezései szerint ritkán koncentrálódott ekkora szakmai tudás egyetlen magyar filmben.
Szeretnél még többet nosztalgiázni?
- A rendszerváltás után sokan kidobtuk: ma vagyonokat érhetnek ezek a gyerekkori kincsek
- A mosolyuk milyenségét is szabályozták: így néztek ki a MALÉV légikisasszonyai a fénykorban
- 10 készség, amiket minden gyerek tudott régen: ma már alig találsz, aki mindet ismerné
- 11 évig tartott a szocialista szesztilalom, ami Hofit és a Szomszédokban Vágási Ferit is megihlette
-
Létezett egy német Hyppolit is – más színészekkel
A harmincas évek elején még nem létezett a ma ismert szinkronizálási gyakorlat, ezért több filmet párhuzamosan, több nyelven forgattak le. A Hyppolit, a lakáj esetében is készült egy német nyelvű változat, eltérő szereposztással, ugyanazokban a díszletekben.
A nemzetközi szakirodalom és a Filmarchívum dokumentumai alapján azonban ez a verzió jóval kisebb visszhangot kapott. A siker kulcsa ugyanis a magyar színészek karakteres játéka volt – ezt más nyelven nem lehetett pontosan reprodukálni.
-
Többször visszatért a mozivászonra – történelmi pillanatokban
1956 októberében, a magyar hangosfilm 25. évfordulóján újra műsorra tűzték a Hyppolitot a Vörös Csillag moziban. A korszak Filmhíradó-felvételei szerint az eseményen részt vett több eredeti alkotó és szereplő is.
Később, 1985-ben a Filmmúzeum tematikus vetítései között ismét helyet kapott a film, a korai hangosfilmekkel együtt. A Filmvilág akkori beszámolói szerint a közönség reakciója ekkor is egyértelmű volt: a film mit sem vesztett az erejéből.
-
Egy színpadi Hyppolit indította el Oli urat a Szomszédokban
A Hyppolit, a lakáj színházi feldolgozásai külön életet élnek. A rendszerváltás környékén Verebes István rendezésében futó előadásban Makács szerepében Bajor Imre lépett színpadra. Horváth Ádám, a Szomszédok alkotója itt figyelt fel a komikusra, és kifejezetten rá szabva írta meg Oli úr figuráját.
Erről maga Horváth Ádám is többször beszélt interjúkban, amelyeket a televíziós archívumok és kulturális portálok is idéznek.
-
Itt csendült fel először a „Pá, kis aranyom, pá”
A filmben hangzott el először Eisemann Mihály kupléja, amelyet Erdélyi Mici adott elő. A dal gyorsan önálló életre kelt: színházakban, rádiókban, később televíziós műsorokban is fel-felbukkant. Az 1999-es remake-ben már Ulmann Mónika énekelte a dalt.
-
A remake minden sztár ellenére sem lett szerethető
Az 1999-es, Kabay Barna rendezte modernizált változat nagy neveket sorakoztatott fel, mégsem tudott a klasszikus nyomába érni. A Schneider család történetét a rendszerváltás utáni Magyarországra helyezte, de a kritikusok és a nézők reakciói – ahogy azt a korabeli filmkritikák és visszaemlékezések is rögzítik – inkább csalódottságról szóltak.
A tanulság egyszerű: bizonyos filmek nem feltétlenül a történetük, hanem a koruk és a színészeik miatt megismételhetetlenek.
