Vannak híres személyek, akikhez a nézők egy egész korszakot kötnek. Bayer Ilona a Magyar Televízió aranykorának egyik meghatározó alakja, aki higgadt profizmusával, jellegzetes orgánumával és emberközeli riportjaival vált az ország kedvencévé.
A hivatásában elért mindent, de a magánélete nem úgy alakult, ahogyan fiatalon tervezte.
Három házasság után hosszú évek óta egyedül él. A háromból két gyermeke pedig messzire került. A fia Ausztriában, nagyobbik lánya Japánban találta meg a boldogságot.
Az unokák kedvenc étele
„Az egykori balett-táncos fiam, Tamás nemzetközi óvodapedagógus Badenben, a Japánban élő Petra főállású anyuka, a kisfia mellett nyelveket tanít online. A legkisebb, itthon élő lányomra maradt a nehéz feladat, hogy pótolja a másik két gyermekemet. Szofi a Citibank információbiztonsági szakembere.”
”Nagy büszkeségem, hogy nemrégiben Indiában ő tartott továbbképzést az ottani kollégáinak”
– meséli Ilona.
Az édesanya és négyszeres nagymama szomorúsága, hogy ritkán találkozik a távolban élő családtagjaival. „A fiam révén három unokám van: Noemi (10), Marin (8) és Elena (4), őket áprilisban láttam, de a kis szamurájomat, a Japánban élő Naotot csak tavaly januárban.”
Ilona többnyire videóhívásban kommunikál az unokákkal, azon keresztül követi a fejlődésüket, de amikor személyessé válik a találkozás, hamisítatlan nagymama-üzemmódba kapcsol. Meglepi a gyerekeket a kedvenc ételeikkel, és lefekvés előtt mesélt is nekik, amíg kicsik voltak.
„Az unokák szeretik a főztömet, rakott krumplit minden mennyiségben, sütemények közül a citromos álom, amit minden alkalommal készítenem kell” – mondja mosolyogva.
A nyelvi korlátokat ugyan nem könnyű áthidalni, de megtalálják a megoldást.
„A badeni unokák anyanyelve a német, csak a legnagyobb, a 10 éves Noemi tud jól magyarul”
„Ő a tolmácsom a fiam családjában. Szerencsére a Japánban élő, most 9 éves Naoto kicsi korában kiválóan beszélt magyarul, mert a lányom a nap 24 órájában vele volt, így erősek a nyelvi alapok. Amikor legutóbb három hónapig nagymama voltam Japánban, már néhány nap után mi is tökéletesen beszélgettünk magyarul” – árulja el.
A barátaival jár el
Ilona nem titkolja, megviseli a gyerekkorában megálmodott nagy család hiánya.
„A szeretet az én üzemanyagom”
„Persze vannak barátaim, akikkel tartalmas programokat csinálunk, színházba, moziba és kiállításokra járunk, jókat beszélgetünk, de az ember máshogyan szereti a társát, a gyerekét, az unokáját. Ezek az emberi kapcsolatok nem csereszabatosak… Úgy jártam én is, mint sok százezer nagyszülő, aki ebben a nagy népvándorlásban csupán ritkán látott kedves vendég az unokái életében.”
„Nincs esti mese, nincs boldogan vállalt »nagymamaügyelet«, amíg a szülők kimenőt kapnak”
„Nincs közös palacsintasütés, játszóterezés, reggeli kakaófőzés. Ha tetszik, ha nem, kimaradok a gyerekek hétköznapjaiból, azokból az apró csodákból, amelyek egy szeretetteljes kapcsolat szilárd építőkövei” – mondja könnyes szemmel.
Ami a magánéletében nem sikerült, a televíziós pályáján megadatott. Bayer Ilona évtizedeken át az egyik ikonikus arca volt a Magyar Televíziónak. Vezette a Híradót, az Ablakot a Civil Kurázsit és megannyi más műsort.
„Mindig nagyon sokat dolgoztam. Imádtam a műsorvezető-riporteri munkámat. Már nem is tudom, hogyan sikerült többnyire egyedül nevelni a három gyerekemet a nagyon hektikus, sohasem napi nyolcórás munkám közben, mialatt valóra váltottam a gyerekkori álmomat, és nagy családot teremtettem.”
„Végül is megkaptam, de sajnos úgy, mint a Mátyás király és a okos lány című mesében”
„Hozott ajándékot a királynak, meg nem is. Sziták közt egy galambot, amit átadott, majd felemelte a fedelet, és huss, a madár elrepült… Valahogy én is ezt kaptam a sorstól.”
Még több régi hírességről olvasnál?
Vannak még álmai
Az egykori tévés idén nyáron 77 éves lesz, de még mindig rendkívül aktív. Műsort készít az internetes Rádió Bézsben, és könyveket is ír.
„Mindennapi készenlétet igénylő munkát már nem vállalnék, de egy izgalmas feladatot szívesen”
„Mint például a híradós évek utáni, nagyon szeretett Stúdió című kulturális magazint, vagy utolsó munkáim egyikét, a Zárórát. Ez mindennap az utolsó adás volt, meghatározott műsoridő nélkül. Egy-egy témát sok szakértővel vitattunk meg, mindaddig, amíg érdekesnek, élvezhetőnek éreztük azt. Bizony, legtöbbször éjfélkor indultunk haza a tévéstúdióból.”
A beszélgetés ezen pontján a tervek, az álmok is szóba kerülnek.
„Szeretnék még sokszor eljutni Japánba és Ausztriába, megírni a negyedik és az ötödik könyvemet, belekóstolni a keleti tusfestészetbe, és a Független Iparművészeti Kortárs Szalon nagyköveteként hidat építeni a magyar és a japán alkotók között. Ez óriási, de gyönyörűséges feladat.”
„És persze vannak álmaim is szép számmal”
„A legeslegnagyobb, amit gyerekkorom óta dédelgetek, ám sajnos megvalósíthatatlan, hogy egy erdőszéli nagy házban együtt lakjunk a fájóan hiányolt teljes családommal. Hogy végre igazi, karnyújtásnyira élő nagymama lehessek.”
Sikerkönyvet írt Japánról
A munkamániás nagymama néhány évvel ezelőtt megírta harmadik, Anyós lettem Japánban című könyvét, ami már a sokadik kiadását éli. Ilona élete egyik legfontosabb munkájának tartja ezt a művet.
„Az élményeimet és a hétköznapokat írtam meg a felkelő nap országában, amelyeket csak egy japán családban élhet át az ember. Szeretnék újra kimenni az ott élő unokámhoz, de ez leghamarabb jövő ősszel lehetséges.”
Fotó: Szabolcs László, MTI, archív
