A Körhinta generációk óta a magyar filmtörténet egyik legmeghatározóbb alkotásának számít.
A Fábri Zoltán által rendezett alkotás nemcsak itthon vált legendává, hanem külföldön is óriási sikert aratott. A szenvedélyes szerelem története mögött azonban rengeteg dráma, konfliktus és meglepő háttértitok húzódik meg. Olyan részletek, amelyekről még a legnagyobb rajongók közül sem hallott mindenki – írta a PORT.hu.
Ez is érdekelhet:
A Körhinta alapjául szolgáló történet majdnem kudarcba fulladt
A film alapját Sarkadi Imre egyik írása adta, de az író kezdetben egyáltalán nem bízott abban, hogy a történetből valóban működőképes mozifilm készülhet. Attól tartott, hogy az alkotás túlságosan érzelgős irányba fordul, és elveszíti azt a nyers realizmust, amit ő fontosnak tartott.
Különösen kételkedett abban a jelenetben, amely később a magyar filmtörténet egyik legismertebb képsorává vált: a legendás körhintás táncban. Ami az eredeti történetben csak néhány sor volt, abból a rendező filmtörténeti pillanatot teremtett.
Politikai támadások érték a filmet
A forgatás az ötvenes évek politikailag rendkívül feszült időszakában indult. A kultúrpolitika szigorúan figyelte, milyen történetek kerülhetnek vászonra, és a Körhinta sem kerülhette el a kritikákat.
A filmtervet a pártvezetés előtt is ismertetni kellett, ahol többen túl kevésnek tartották benne az ideológiai mondanivalót. Egyes vezetők szerint nem hangsúlyozta eléggé a szocialista mezőgazdaság problémáit, ezért majdnem átíratásra került a forgatókönyv. Végül azonban a stáb kitartott az eredeti elképzelések mellett, és utólag kiderült, jól tették.
Tragédia árnyékolta be a főszereplő életét
A film férfi főszereplője, Soós Imre hatalmas tehetségnek számított, mégis tragikusan rövid élet adatott neki. A visszaemlékezések szerint a forgatás idején már komoly személyes problémákkal küzdött.
A színész alig egy évvel a premier után, mindössze 27 évesen hunyt el feleségével együtt. Halála a mai napig a magyar színház- és filmtörténet egyik legmegrázóbb tragédiája.
A legendás körhintát valójában felépítették
Sokan azt hiszik, hogy a híres jeleneteket egy valódi vidéki búcsúban vették fel, ez azonban nem teljesen igaz. Az ikonikus körhintát külön a film kedvéért építették fel Budapesten, a Népligetben.
A vásári hangulatot mesterséges díszletekkel teremtették meg, miközben több külső jelenetet eredeti helyszíneken forgattak. A lakodalmi képsorok például a hortobágyi Kilenclyukú híd környékén készültek.
Egy egész napig locsolták az utat a híres jelenet miatt
A Körhinta egyik legérzelmesebb jelenetében a szerelmesek egy sáros földúton vallanak egymásnak érzéseikről. Csakhogy a természet nem működött együtt a stábbal: hetekig nem esett az eső.
A rendező azonban ragaszkodott a látványhoz, ezért a helyi tűzoltók órákon át locsolták az utat, hogy megfelelő legyen a terep. A jelenet végül pontosan olyan drámai lett, amilyennek elképzelték.
Cannes-ban is óriási sikert aratott
A film nemzetközi áttörést is hozott a magyar mozinak. A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál közönsége és kritikusai egyaránt rajongtak érte, a külföldi lapok pedig szuperlatívuszokban írtak az alkotásról.
A leglelkesebb rajongók között volt a később világhírűvé vált francia rendező, François Truffaut is, aki már akkor mesterműnek nevezte a filmet. Bár végül nem kapta meg a fődíjat, a Körhinta így is örökre beírta magát a filmtörténetbe.
Törőcsik Mari szerepére szinte lehetetlen volt megfelelő színésznőt találni
A női főszereplő kiválasztása hosszú ideig komoly problémát jelentett. A stáb úgy érezte, egyszerűen nem találják azt az arcot, aki hitelesen tudná megjeleníteni a fiatal, szenvedélyes Mari karakterét.
Végül egy fiatal főiskolai hallgató, Törőcsik Mari kapta meg a szerepet. A döntés történelminek bizonyult: a film után az egész ország megismerte a nevét, később pedig a magyar színjátszás egyik legnagyobb legendájává vált.
Miért működik még ma is a Körhinta?
A Körhinta nem csupán szerelmi történet. A szabadságvágyról, a fiatalok lázadásáról, az érzelmek erejéről és a társadalmi korlátokról szól. Talán éppen ezért képes ma is ugyanúgy hatni a nézőkre, mint hetven évvel ezelőtt. A legendás körhintás jelenet pedig máig a magyar filmművészet egyik legszebb és legismertebb képsora maradt.
