Sajnos a kor előrehaladtával több olyan betegség is érinthet minket, amelyeket nem feltétlenül tudunk megakadályozni. Viszont jó néhányat kicselezhetünk. Bizonyos tényezők – például a genetika – nagy szerepet játszanak az egészségügyi problémáinkban. De vannak olyan szokásaink is, amelyek jócskán felgyorsíthatják az öregedési folyamatokat. Ha ezeken változtatni tudunk, akkor megnöveljük az esélyünket a szép és könnyű nyugdíjas évekre.
1. Kihagyott szűrővizsgálatok
Amennyiben figyelmen kívül hagyjuk a kötelező, illetve az ajánlott szűrővizsgálatokat – beleértve a mammográfiát, a nőgyógyászati rákszűrést stb. –, az hosszú távon egyértelműen árt az egészségünknek.
„Ezt úgy képzeljük el, mintha soha nem vinnénk az autónkat szervizbe, ahol az autószerelő időben ki tudja szűrni az esetleges rejtett problémákat. A testünkre pont ugyanúgy kell tekintenünk, mint a kedvenc járművünkre. Ugyanúgy napról napra kiszolgál minket” – mondja dr. Heather Whitson geriáter szakorvos, vagyis az idős emberek egészségének és betegségeinek szakértője.
2. Társas kapcsolatok nélkül
„Bizonyított tény, hogy a szociális kapcsolatok támogatják az agyat és javítanak a közérzetünkön – mondja a geriáter. – Minél több időt töltünk a számunkra kedves ismerősökkel, barátokkal vagy családtagokkal, annál nagyobb esélyünk van a hosszabb és egészségesebb életre. Mindig azt mondom a betegeimnek, hogy csak azokkal tartsuk a kapcsolatot, akik pozitív érzeteket keltenek bennünk. A mérgező emberek szorongást és szomorúságot okoznak, ami különösen igaz idősebb korban.”
A szakértő azt is hozzáteszi, hogy a Covid–19-világjárvány kitörésekor sok magas életkorú ember elszigetelődött. Ez gyértelműen rosszul hatott a fizikai és a mentális állapotukra. „Van két kedvenc, kilencvenes éveikben járó paciensem. Mindennap igyekeznek találni valakit, akivel egy jót beszélgethetnek. Az életkor előrehaladtával normális, hogy a társasági körünk megcsappan, de az nem, hogy elszigetelve éljük a mindennapjainkat” – fűzi hozzá az orvos.
3. Nem megfelelő gyógyszerek szedése
Dr. Heather Whitson praxisa folyamán számos pácienssel találkozott, akik ugyanazokat a gyógyszereket szedték még a hetvenes, nyolcvanan éveikben is, amiket negyvenéves korukban írtak fel nekik. „Ami egy fiatal embernek javasolt, annak lehet, hogy jó része már nem megfelelő idősebb korban – árulja el a szakértő. – Bizonyos gyógyszerek szédülést, egyensúlyzavart okozhatnak. Vagy mellékhatásként visszavetnek a gondolkodásunkban.”
A Harvard Health Publishing tanulmánya szerint egyes szorongáscsökkentő tabletták hozzájárulhatnak a memóriavesztéshez. Illetve bizonyos vényköteles altatók növelhetik az elesés kockázatát. Tehát, ha mostanában nem tettük meg, feltétlenül beszéljünk az orvosunkkal arról, hogy milyen pirulákat szedünk jó ideje.És melyeket kellene elhagynunk, melyeket pedig felíratni helyettük.
4. Kezeletlen stressz
Nagyon nehéz házon kívül hagyni az idegességet, hiszen mindennap érhetnek minket olyan ingerek a munkában, a családban vagy bármely más élethelyzetben, amivel felidegesítjük magunkat – sokszor teljesen feleslegesen. A legtöbb állat stresszreakciója csak akkor kapcsol be, ha az élete veszélybe kerül – például, ha egy táplálékállatot egy ragadozó üldözőbe vesz . De amint biztonságba kerül, a stresszfaktora visszaesik.
„Mi, emberek képesek vagyunk olyan dolgok miatt is stresszelni, amelyek semmilyen fizikai fenyegetést nem jelentenek, és egyáltalán nem is kellene idegeskednünk miattuk. A túl sok idegeskedés csökkenti az immunrendszerünk azon képességét, hogy leküzdje a kórokozókat. Továbbá hatással van az anyagcserénkre, az alvásunkra, a vérnyomásunkra és még sok minden másra. Fontos, hogy mindent megtegyünk a stressz csökkentése érdekében. Legyen szó pszichológus felkereséséről, nyugtató tevékenységről – például az olvasás, a jóga, a kézimunkázás is kikapcsolhat –, vagy azoknak dolgoknak a kiiktatásáról az életünkből, amivel túlságosan felhúzzuk magunkat.
5. Kevés vagy nem pihentető alvás
Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy az alvással töltött órák megvonásának hosszú távú következményei vannak. Ezek közé tartozik a megnövekedett stressz és a rossz hangulat mellett a demencia és a szívbetegség. Sajnos idős korban már nem olyan jó az alvókánk. Ha éjjel nem tudunk megfelelően pihenni, akkor próbáljunk nappal szundikálni valamennyit. A felnőtteknek legalább hét órát kellene aludniuk éjszakánként, de ha csak forgolódunk az ágyban, érdemes napközben csökkenteni a koffeint és az alkoholt. Mindennap ugyanabban az időben lefeküdni és felkelni. Azzal is foglalkozni kell, ha valaki nagyon horkol.
Az úgynevezett obstruktív alvási apnoé a leggyakoribb alvással összefüggő légzési rendellenesség, amelyet a felső légutak teljes vagy részleges elzáródásának visszatérő epizódjai jellemeznek. Alvás közbeni légzéscsökkenéshez vagy hiányhoz vezet. Ezért, ha mi vagy a párunk minden éjjel nagyon horkol, keressük fel az orvost!
6. Kanapészörfözés mozgás helyett
Valószínűleg nem újdonság, de nem lehet elégszer elmondani: a testmozgás elmulasztása visszavethet a hosszú élettartamból. A sport – legyen az bármennyire is enyhe, kímélő – jót tesz az agynak, a szívnek, a csontoknak, a hangulatnak és a testsúlyszabályozásnak. Tehát mindenképpen csak hasznunk lehet belőle.
Arra a kérdésre, hogy mennyi mozgás ajánlott, a szakemberek azt mondják: amennyit csak bírunk. De hetente háromszor érdemes jól átmozgatni magunkat, különben sokkal nagyobb esélyünk van a megbetegedésekre. Az is remek, ha naponta sétálunk. Az American Heart Association – szív- és érrendszeri orvosi kutatásokat végeznek – jelentése szerint hetente legalább 150 perc mérsékelt vagy 75 perc erőteljes testmozgásra kell törekedni.
Fotó: adobestock
