Lélek

Függőséget okoz a családfakutatás: ingyenes magyar oldalon leshet bele ősei életébe

Mindenkit érdekel a családfája. Hogy honnan származik, kik voltak a felmenői, mivel foglalkoztak, hogyan éltek. Ha csak kicsit is sikerrel jár, érdekes világba tekinthet be: olyanba, amilyenről a történelemkönyvekben nem olvashatott. Magam is így jártam jó pár évvel ezelőtt.
családfakutatás

Mindig kíváncsi voltam a családom történetére, különösen, mert édesapámat korán elvesztettem, és úgy éreztem, nem tudok róla semmit. Szerencsés esetben vannak nagyszülők, idős rokonok, akiktől kérdezni lehet. Érdemes ezt mindenkinek haladéktalanul megtenni. Fontos, hogy amit elmesélnek, jegyezzük fel, vagy bármilyen módon rögzítsük, mert később elfelejthetjük.

Én így jártam. Időm sem volt az igencsak időigényes kutatásra, könyvtári, levéltári munkára. Ám felfedeztem, hogy a témában vannak érdekes előadások. El is kezdtem járni rájuk, de akkor beütött a Covid, és minden bezárt, elmaradt, illetve átköltözött a világhálóra. Bezárva az otthonomba, kettesben a számítógépemmel, az előadásokon tanultak alapján keresgélni kezdtem, és fantasztikus dolgokat találtam.

Vigyázat, függőséget okoz!

Mikor elkezdtem belemerülni ebbe a világba, rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok egyedül. Az utóbbi években nagy divat lett a családkutatás, a családfakészítés, rengetegen kezdenek bele és válnak rabjává mindörökre. Mert mindig találnak valami új mozzanatot, aminek érdemes a nyomába eredni. Vannak, akik a saját családfájuk felépítése után sem bírják abbahagyni, és merő szórakozásból neves történelmi, irodalmi személyiségek családkutatásába is belekezdenek.

Minden előítélettel szemben legtöbbször 60 pluszos emberek, akik virtuóz módon kezelik a számítógépet. És vannak olyanok is, akik ezt választják foglalkozásul, és meg is kérik az árát.

A szerző
A szerző édesapja, Erdélyi László

De maradjunk az amatőröknél, mint amilyen én is vagyok. Nagyon titokzatosnak találtam, hogy a családom tagjai a monarchia legkülönbözőbb tájairól jöttek: apai nagyapám az erdélyi Borosjenőn (ma Ineu) született, nagyanyám Zágrábban, anyai nagyszüleim a mai Szlovákia területén. Hogy lehet, hogy ennyi helyről elindulva végül egymásra találtak?

Segítenek az adatbázisok

A régi kutatók még néhány évtizeddel ezelőtt is levéltárakba jártak, és bizony végig kellett lapozgatniuk a hatalmas anyakönyvek régi, sárguló lapjait, hogy adatokra leljenek. Erre ma is szükség lehet, de csak akkor, ha már végképp nem leljük a keresett adatot az internetes adatbázisokban. Például az éppen tíz éve, 2014 óta működő, ingyenes Hungaricanában (hungaricana.hu). Ez egy olyan keresőrendszer, amely a magyar levéltárak, könyvtárak digitalizált anyagait teszi könnyen elérhetővé.

Többek között múzeumok, levéltárak kiadványait tartalmazza, régi térképeket, okleveleket, lakcímjegyzékeket és iskolai értesítőket. Itt bukkantam rá a debreceni Fazekas Mihály Főreáliskola értesítőjében édesapám nevére. Bámulatos forrás! Nemcsak az derült ki az évkönyvekből, hogy a debreceni királyi tankerület főigazgatója Ady Lajos (Endre testvére) volt, hanem az iskola életéről szinte minden: a tananyag, a tanárok, a tanulók neve és osztályzatai, sportteljesítményei, és olyasmi is, hogy 1931-ben iskolai kirándulás volt, amelynek során az alföldi fiúk ámulva nézték a hegyeket.

Hihetetlenül jó érzés volt rábukkanni, milyen jegyet kapott édesapám 1933-ban természetrajzból vagy mennyiségtanból.

Titkok és meglepetések

Az egyik fő adatbázis és a keresés egyik leggazdagabb forrása az egész világot behálózza: ez a Family Search, a mormon egyház által mikrofilmre, illetve később internetre felvitt anyakönyv-adatbázis, amely szintén ingyenes, de regisztrálni kell rá. Itt már akár családfa formátumban építhetjük fel az ősök történetét. Az egyházi és állami anyakönyvekben név szerint kereshetünk családunk tagjaira, és illeszthetjük be őket a megfelelő helyre.

Mikor belekezdtem ebbe az egészbe, egy csomó mindent nem tudtam. Például azt sem, hogy került a család Debrecenbe tizenöt hosszú évre, amikor édesapám születési bizonyítványában Budapest szerepel. És miért költöztek mégis vissza 1935-ben? Mindennap ért valami izgalmas meglepetés. Például, hogy nem volt ugyan vérrokonom, de mégis egy családba tartozom Schickedanz Alberttel, aki építészeti irodájával együtt maga alkotta meg a huszadik század elején a Hősök tere emblematikus épületeit. Ráadásul egy olyan bérházban élek, amelynek ő valaha a tulajdonosa volt.

Természetesen erről sem tudtam, csak anyakönyvi kivonatokból szereztem róla tudomást. A híres építész nagyanyám sógornőjének az édesapja volt.

A párhuzamosok találkoznak

Egyszer csak megszólalt a vezetékes telefonom, ami ritkaság. Az illető úr udvariasan bemutatkozott, ugyanaz volt a vezetékneve, mint az enyém. Nagyapámra kérdezett rá, és kisvártatva izgatottan soroltuk a közös családtagokat. Ő már több mint harminc éve kutat, vagyis a profik közé tartozik. Többet tudtam meg az ő kutatásai nyomán ismeretségünk néhány hónapja, mint korábban évek alatt. Például azt, hogy édesapám hol volt katona, hol sebesült meg, hol volt fogságban. És fantasztikus érdekességeket a távoli ősökről.

Ükunokatestvérek, illetve harmad-unokatestvérek vagyunk. Közös ősünk a nagyszüleinktől számított harmadik generáció, vagyis a nagyszüleink nagyszülei. Kedves rokonom anyakönyvi bejegyzés, gyászjelentés és egy régi telefonkönyv segítségével jutott el hozzám, nagy örömömre. Azóta is sokszor helyükre illesztjük a puzzle-darabkákat családunk történetéről.

Hol keressek?

A már korábban említett ingyenes hungaricana.hu és a Family Search mellett több helyen is lehet találatunk. Az anyakönyvekből sok mindent megtudhatunk: hogy ki hol született, miben halt meg, hol lakott, kik voltak a szülei. Egy darabig lehet ezen a vonalon lépegetni. Nagyon gazdag lelőhely a könyvtárak gyászjelentés-gyűjteménye, ma már ez is fellelhető az interneten. Hiszen régen gondosan felsorolták a gyászolókat, innen lehetett megtudni, ki a testvér, unoka, sógornő.

Hatalmas adatbázissal rendelkezik a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület (MACSE), ahol éves tagdíj ellenében számos forrásban búvárkodhatunk. Hallatlanul fontos és gazdag, több milliós gyűjtemény az Arcanum Digitális Tudománytár, amelyben újságokat, könyveket, lexikonokat találhatunk. Ennek használatáért fizetni kell, de ha figyelünk, mindig vannak akciós lehetőségek. A Magyar Nemzeti Levéltár (MNL) és a Budapest Főváros Levéltára (BFL), vidéki levéltárak, katonai irattárak is várnak bennünket, és ma már a közösségi hálón is vannak ilyen csoportok.

Fotó: Adobestock, Getty images, Privát

Címkék: