Aki kevesebbet ér rá és inkább pihenni szeretne a zöldben, az a tájképi kertet szokta választani, amit, ha kertépítészeti irányzathoz szeretnénk kötni, akkor leginkább az angol stílus jegyeit hordozza.
Jellegzetes növények
Ezekbe a kertekbe olyan növényzetet telepítenek, amely leginkább közel áll az adott táj jellegzetességeihez. Ha ilyen kertet szeretnénk, akkor tartózkodjunk a mesterséges egyenes, merev formáktól, és törekedjünk a természetességre.
A házhoz vezető utak legyenek ívesek, általában az S-vonalvezetés a használatos, melyeket „szépségvonalaknak” is neveznek.
A ház körül nagy gyepfelületet alakítsunk ki, hogy jó legyen a rálátás, avagy éppen a kilátás.
A fa és cserjecsoportokat a kerítés környékén vegyesen, zárt erdősávra emlékeztető módon, ugyanakkor, ha lehet, lazán alakítsuk ki.
Ültetésnél a honos fajokból válogassunk!
Persze, lehet játszani a színekkel, de törekedjünk arra, hogy olyan fajokat, fajtákat válasszunk, melyek nem igényelnek folyamatos metszést, nyírást. A színvilág váltakozása egyébként növeli a kontrasztosságot.
Érdemes figyelembe venni az őszi lombszíneket is: például egy ősszel sárga páfrányfenyő mellett egy vörös tölgy szépen mutat. Persze, nem kötelező az egész kertet honos növényekből beültetni. Hiszen senki sem az építészeti stílusnak, hanem annak néhány jellemzőjét figyelembe véve építi a kertjét.
Erre jó példa, hogy sokan szeretik a különféle színű, formájú örökzöldeket, ám a hazai tájban nem sok helyen találhatóak meg, mégis el lehet őket tájképi stílusban rendezni.
Mit ültessünk az angolos kertünkbe?
Jó választások a tölgyek, hársak, páfrányfenyők, juharok, borbolyák, az aranyvessző, a hóbogyó, a gyöngyvessző, a nőszirom, a hóvirág, és a nárcisz. Ha szeretnénk egy kis romantikus hangulatot csempészni a kertbe, érdemes a pihenőhelyet, gloriette-et befuttatni vadszőlővel, borostyánnal, esetleg rózsákkal, melyek itt-ott csoportosan, de szoliterként is állhatnak.
A víz jelenléte természetközeli formában tóként, vagy kövekkel szegélyezett patakként legyen.
Fotó: gettyimages
