A szörp készítéséhet fehér akácvirágot szedjünk, minél eldugottabb helyről, ahol a kipufogógázok és egyéb szennyezések nem érik (a káros anyagok felhalmozódnak a növényekben). Igyekezzünk frissen nyílt virágokat szedni, amelyeket le is fejtük a szárukról – az akác kérge ugyanis mérgező, és a virágon kívül más részét nem javasolt fogyasztani.
Amikor leszedjük a fáról, érdemes kicsit megütögetni a száránál fogva, hogy a hangyák és egyéb bogarak kipotyogjanak a virágból. Ha összegyűjtöttük a 30-45 ág virágfüzért és beszereztük a hozzávalókat, kezdődhet is a szörpkészítés.
Ez is érdekelhet: A tökéletes rántott hús titka: így marad mindig ropogós a panír
Hozzávalók:
- 30-45 ág akácvirág füzér
- 3 db citrom
- 3 kg kristálycukor/ vagy akácméz
- 3 kanál citromsav
Tegyük az akácvirágokat (nem szükséges megmosni, mert sok ízanyagot veszíthetünk vele) egy nagy fazékba, és öntsünk rá annyi vizet, hogy bőségesen ellepje. Mossuk meg alaposan a citromot, vágjuk fel vékony karikákra, adjuk hozzá és jól keverjük össze. Fedjük le fedővel és hagyjuk állni, legalább egy napon át. Másnap sűrű gézanyagon szűrjük át, öntsük egy fazékba, adjuk hozzá a cukrot és a citromsavat, majd forraljuk fel. Töltsük tiszta üvegekbe, még forrón, jól zárjuk le, és mehet is a szárazdunsztba. Másnap már feltehetjük a kamra polcára. Hideg vízzel hígítva, jégkockával, egy-egy levél friss mentalevéllel tálalva tökéletes hűsítő ital lehet a nyári melegben. Hígítási aránya ízlés szerint 1:4, vagy 1:5.
Mire jó az akácvirág?
Az akácfa virágait a népi gyógyászatban használják. Leginkább az emésztőszervi megbetegedések ellen hatékony, mint a székrekedés, a gyomorfájdalom, a gyomorégés, vagy a gyomorsav-túltengés. A virágokból készült teát alkalmazzák torokfájás, köhögés és megfázás kezelésére is.
Érdekességek az akácfáról
Magyarországon elsőnek a 18. század első évtizedében ültettek akácot, majd 1710-ben Bábolnán a Szapáry család kertjében. A ide telepített fa a mai napig virágzik. Az akácfát elsősorban az alföldi homok megkötésére használták – 1789 körül Tessedik Sámuel fedezte fel, hogy alkalmas az alföldi futóhomokos talaj fásítására -, valamint az építőiparban és tüzelőként is. Az akác május végén, június elején nyíló virágai fontos alapanyag a méhek számára is. Az Európai Unió 2014-ben a fehér akácot („magyar akác” néven), valamint az akácmézet Hungarikummá nyilvánította. Hazánkban az akác mára a leggyakoribb fa, az erdők 22,5%-a akácos.
Ez is érdekelhet
Pofonegyszerű szörpreceptek: csak az igazi nagymamák tudták eddig ilyen finoman elkészíteni
Fotó: pexels.com
