Így él az operettkirály Bécsben
Túl a nyolcvanon Németh Sándor még mindig fitt és elegáns. Finom humorával, megnyerő egyéniségével mindenkire kellemes hatással van. Nincs olyan nap, hogy ne sportolna. „Koránkelő vagyok. Reggel kilenckor már kint vagyok a golfpályán. Negyed tizenegykor befejezem, megiszom egy pikoló világost, és megyek haza. Aztán megebédelünk, és jöhet a szieszta. Másfél óra. Ha jó idő van, és úgy hozza a kedvünk, elmegyünk kedvenc helyünkre, egy közeli kis kertvendéglőbe, ha meg borús az ég, akkor olvasgatok. Színházba ritkábban járok. Gaby volt nemrég a Burgtheaterben egy Thomas Bernhard-darabon. Én azt otthon olvastam el.
Szép, tartalmas, harmonikus életet élünk. Gaby minden napomat képes felpörgetni. Igazi energiabomba.
A magyar ember, mint tudjuk, sírva vigad. Én nem szoktam szomorkodni, és nem is lenne miért. Teljes az életem.”
Ez is érdekelhet
Nem akarta, hogy idővel megszólja a közönség
Németh Sándor hetvenhárom éves volt, amikor befejezte a pályáját. „Volt egy kollégám. Megöregedett. Amint belépett a színpadra, óriási taps fogadta. Aztán hirtelen leblokkolt szegény, és vajmi keveset mutatott abból, amit egykor ragyogóan képviselt. A nézők pedig egyre mélyebbre csúsztak a székükben. Én ezt mindenképpen el akartam kerülni. Inkább mondják azt, hogy de kár, hogy abbahagyta, semmint azt, hogy nem kellene már…!”
Hatszázezren látták a videóját
Sokakat elbűvölt a tavalyi, siófoki Kálmán Imre-ünnepségen, ahol emlékplakettel díjazták felejthetetlen színpadi alakításaiért. „Kálmán Imre szobránál, a városi parkban, a polgármestertől vettem át a kitüntetést. Jött velem Gaby és Sanyi, a fiam is. Gondoltam lesz majd ott nyolc-tíz ember. Meglepetésemre tele volt a park.
Méltatták a pályámat, majd énekelt nekem Teremi Trixi, akit annak idején, igazgatóként én szerződtettem az Operettszínházba. Kérték, hogy én is énekeljek. Mondtam, hogy gyerekek, én már kilenc éve ki nem nyitottam a számat éneklésre, de a zongorista elkezdte a Hajmási Pétert, és beszálltam. Gaby biztatta a publikumot, hogy énekeljenek, én meg táncolni kezdtem. Valaki felvette videóra, ami aztán felkerült a világhálóra. Azóta több mint hatszázezren látták.”
Szöveg: Szabó G. László
Fotó: archív
