A sajt a legkülönfélébb változatokban létezik: a friss sajttól a mozzarellán és camemberten át egészen a parmezánig. Felhasználása is sokrétű, nem véletlen, hogy annyi rajongója van. De mennyire ajánlott mindennap sajtot enni? Mi szól mellette, és mi ellene?
Többféle tejből készülhet
Több mint 4000 különböző sajtféle létezik. Sajtnak általában azokat a termékeket nevezzük, amelyek alvasztott tejből készülnek. Gyakran tehéntejből, de létezik kecske-, juh- vagy bivalytejből készült sajt is.
Ezeket olvastad már?
Így készítik
- A sajtgyártás során a tej fehérjetartalmát megalvasztják. Ez történhet tejsavbaktériumok vagy oltóenzimek segítségével, attól függően, milyen sajtfélét szeretnének előállítani.
- Az alvadékot felvágják, keverik, majd elválasztják a savótól.
- A visszamaradó szilárd tömeg a „sajtanyag”, amelyet formákba öntenek.
- Amint eléri a kellő szilárdságot, a sajtot kiveszik a formából, és sós fürdőbe helyezik. Ez hatással van az ízére, tartósságára, valamint a kéreg kialakulására.
- Ezután speciális körülmények között érlelik, hogy kifejlődjön az aromája.
A sajt érési ideje fajtától függően néhány naptól akár több évig is tarthat. Krémsajt készítésével például még otthon is póbálkozhatsz, van is hozzá egy olcsó receptünk.
Meglepő adalékokat tartalmaz
A sajtrendelet pontosan szabályozza, mit lehet a sajtban felhasználni. A tej mellett engedélyezett az oltó vagy annak helyettesítője, baktérium- és gombakultúrák, fűszerek, gyógynövények, aromák, só és víz.
Érdekesség: sok sajt nem vegetáriánus, mert állati eredetű oltót használnak a készítéshez. Ez borjúgyomorból származó enzimek keveréke, amely segíti a tejfehérje megalvadását – a borjak így tudják megemészteni az anyatejet. A sajtkészítés is ennek a hatásnak a segítségével működik.
A sajt tápértéke
A különböző sajtok tápértéke nagyon eltérő.
Például 100 g mozzarella körülbelül 263 kalóriát és 21 g zsírt tartalmaz, míg ugyanennyi gouda 364 kalóriát és 31 g zsírt.
A zsírtartalma – főként telített zsírsavak – mellett a sajt gazdag fehérjében, kalciumban, foszforban, valamint B2-, B12- és A-vitaminban. Ugyanakkor a sajt magas kalória- és sótartalmú, ezért mértékkel érdemes fogyasztani.
Ez történik, ha minden nap sajtot eszel
Ez nagyban függ a sajtfajtától és a mennyiségtől, de általánosságban elmondható, hogy ahigy vannak előnyei, úgy hátrányai is.
Előnyök:
- Értékes tápanyagokat biztosít (fehérje, kalcium, foszfor, vitaminok).
- Csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.
- Kedvezően hathat az anyagcsere-problémák kockázati tényezőire.
- Mérsékelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.
- Csökkentheti a vastagbélrák kockázatát.
Hátrányok:
- Allergiát és intoleranciát okozhat.
- Sok kalóriát tartalmaz, főleg a zsírosabb fajták.
- Sóban gazdag, ami emelheti a vérnyomást.
- Egyes kutatások szerint függőséget idézhet elő.
- Nyers tejből készült sajt fertőzésveszélyes lehet (várandósan kerülendő).
- Egyes vizsgálatok felvetették a prosztatarák kockázatának növekedését.
Mennyi sajtot érdemes enni?
Az egészség szempontjából nem szükséges minden nap sajtot fogyasztani. A Német Táplálkozástudományi Társaság napi 60g tejterméket ajánl.
Mikor ne egyél sajtot?
- Laktózintolerancia esetén (bár a hosszabb érlelésű sajtok, például parmezán, alacsonyabb laktóztartalmúak).
- Hisztaminintolerancia esetén (tünetek: bőrpír, viszketés, fejfájás, nehézlégzés).
Tipp: egészségügyi szempontból nem szükséges minden nap sajtot enni. Ha rendszeresen fogyasztasz, válassz lehetőleg bio minőséget, ahol jobb a tartásmód, kisebb a környezeti terhelés. Érdemes olyan sajtot keresni, amelyben nem használnak állati eredetű oltót.
Forrás: utopia
Fotó: archív
