Hazánk egyik leg-vadregényesebb vidéke a Bakony. A sűrű fák rejtegették a betyárokat, a földje pedig a dinók nyomait. Dr. Ősi Attila diákkorában gyakran sétált erre – gombásztak, kőzeteket nézegettek a családjával. Talán akkor fogalmazódott meg benne először, hogy a föld mélye olyan titkokat rejt, amelyeket érdemes megvizsgálni. „Bár a legtöbben nem hitték, én úgy véltem, hogy ha megtaláljuk azt a kőzetréteget, amely a dinoszauruszok korából származik és szárazföldi környezetben rakódik le, megtaláljuk a dinoszauruszok nyomait – mondja az ELTE világhírű őslénykutatója. – Már gimis koromban gyűjtöttem az őslénymaradványokat: kagylókat, csigákat – és amikor a bányák meddőhányóin végre krokodilfog, hüllőcsigolya került elő, egyre biztosabb lettem a dolgomban. Előbb geológia szakot végeztem, mivel nálunk paleontológusképzés nemigen volt. Az egyetemi évek alatt is folyamatosan kutattam: egy tanárom segítségével jutottam el az Ajkától nem messze fekvő iharkúti bauxitbánya külfejtésére, ahol Torma András barátommal megtaláltuk a keresett, felső kréta kori kőzetréteget, benne a sok-sok lelettel.”
Egyedülálló csontokra bukkantak
Lassan 17 éve, amióta először jöttek a kutatók Iharkútra. Azóta Attila már a doktori disszertációját is megvédte, külföldi kutatócsoportokkal dolgozik együtt, járt Brazíliában, Argentínában, Kínában – hogy csak a legnagyobb dinólelőhelyeket említsük. Neki a legfontosabb mégis Iharkút – és azt itt talált maradványok. Az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja – amit már Attila irányít, minden évben három hetet tölt itt, hogy centiméterről centiméterre átvizsgálja a csontokban leggazdagabb kb. fél méter vastag kőzetréteget. Tudóstársak, diákok, barátok jönnek segíteni. Sorban, egymás mellett ülnek a földön, a tűző napon napi nyolc órában, vésővel, ecsettel kutakodnak. „Ez a csonttartalmú kőzetréteg 18 méter mélyen van az eredeti felszínhez képest – magyarázza a kutató. – Ha ez az egykori bauxitkülfejtés nem tárja fel ilyen mélységig, mi nem jutnánk hozzá az értékes réteghez. A három hét alatt 800-1000 apró vagy nagyobb csontmaradványt találunk, ezeket aztán egész évben preparáljuk, mikroszkóp alatt vizsgáljuk. Az egyik legnagyobb felfedezésünk a 85 millió évvel ezelőtt élt magyar páncélos dinoszauruszé, amit addig senki sem ismert. Hungarosaurus tormai névre kereszteltem, hazánk és Torma András után, akivel a lelőhelyet megtaláltuk.” Miközben Attila mesél, az egyik diák apró fekete fogat hoz oda – egy valaha élt krokodilé lehetett. Fogból sok akad, ezeknél az állatoknál folyamatosan cserélődött, kitört. A földben viszont egy épen maradt, reggel talált nagyobb páncélelem-darabot fotózhatunk. Mintha nekünk találták volna, hogy a saját szemünkkel lássuk a csodát. „Sziszifuszi munka a miénk. Sokszor monoton, fárasztó – ismeri el Attila. – Van, aki egy hétnél tovább nem bírja, akad azonban, aki örökre beleszeret. Én is így jártam. A Hungarosaurus után kiderült, hogy más ismeretlen dinók is éltek itt. Többet is találtunk, az Ajkacerotopsot, a Struthiosaurust. Azért volt szenzációs a Sauropoda fosszília idei publikálása, mert a kréta időszaknak ebből a szakaszából eddig csak lábnyomokra bukkantak Olaszország és Horvátország partjainál, csontot senki sem talált, csak mi. A magyar dinók létezése ma már nem kérdés, az sokkal inkább, mit találunk még. A legnagyobb vágyam egy emlőslelet lenne, még ha csak egy 2 mm fog alakjában is.”
Növényevők és ragadozók
Európa szigetvilágában, ebben az időben nem éltek 5-6 méteresnél nagyobb őslények. Az egyik legnagyobb ragadozónak eddig csak a fogai kerültek elő – de azok alakjából, recézetéből megállapították, hogy egykori gazdája jól tudta tépni, vágni vele a húst, miközben harapott. Aki látta a Jurassic Parkot, tudja, hogy a raptorok csapatokban vadászhattak. Az Iharkúton talált, pulykánál nem nagyobb raptorok karom-szerű ujjpercei, fogai mutatják az állat veszedelmes voltát. Itt ezt találták meg belőle. „Kutatócsoportunk folyamatosan bővült. Van, akik a halak specialistája lett, van, aki a krokodiloké – magyarázza Attila. – Makádi László a gyíkleletekkel foglalkozik, Botfalvai Gábor az egykori környezetet, Bodor Emese Réka pedig a korabeli növényzetet kutatja és rekonstruálja. Egy évben egyszer eljöhetnek ide a látogatók, akkor körbevezetjük őket, megmutatjuk, mit találtunk, éppen min dolgozunk, és hogyan zajlik egy őslénytani ásatás. Amikor a gyerekek kinövik a gumidinós korszakukat, és később is érdeklődnek az őslények, kőzetek iránt, akkor van nyert ügyünk.
Réka találta meg a különleges fogat
„Mindannyian megdöbbentünk, amikor egy-két éve Kalmár Réka kolléganőm a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol a leleteket őrizzük, a sok iharkúti maradvány közül kivett egy kicsi, törött fogat — mondja az ELTE Őslénytani tanszékének docense. — Erről később kiderült, hogy egy Sauropoda dinoszauruszé, és eddig ilyet senki sem talált még Európában. Egyetlen fog képes arra, hogy megváltoztassa a tudományt, és ez a fog közéjük tartozik. Iharkút mellett Villányban is kutatunk. Idén az itt folyó kutatatásunk is szenzációsra sikerült, egy 238 millió éves, 4-5 méteres tengeri ragadozó hüllő félméteres állkapcsát találtuk meg.”
