Pénztárcabarát alapanyagok, mégis fantasztikus íz. A tortilla de patatas, azaz a spanyol krumplis omlett azok közé az ételek közé tartozik, amelyek nélkül Spanyolország konyhája egyszerűen elképzelhetetlen. Három hétköznapi hozzávaló, amelyek egykor a túlélés reményét jelentették, ma összekötik egész Spanyolországot, sőt, a világot is.
A tortilla története a szűkösségről, a találékonyságról és az olyan ízekről szól, amelyek képesek évszázadokon át megmaradni.
Amikor spanyol ételek kerülnek szóba, a legtöbben a paellára gondolnak, a sáfrányos rizzsel és tengeri herkentyűvel vagy csirkével készülő ikonikus fogásra. De legalább ilyen mélyen, sőt sokszor még mélyebben él a spanyolok szívében a tortilla de patatas. Ez az omlett nem a kifinomultságból, hanem a szükségből született, és épp ezért lett mindenkié: báré, családé, ünnepé és hétköznapé.
A szegénységből lett nemzeti kedvenc
Az első írásos nyomai a 18. század közepére vezetnek, Navarra tartományba. A legenda szerint Bilbaót ostrom idején Tomás de Zumalacárregui tábornok találta ki, hogy a katonái gyorsan és olcsón kapjanak meleg ételt. Hogy valóban így történt-e, nem biztos, de az tény, hogy a karlista háborúk idején villámgyorsan elterjedt, és rövid időn belül minden spanyol konyhában otthonra lelt.
A burgonya és a tojás egyszerű párosából született olyan étel, amely ma már ugyanúgy része a hétköznapi menünek, mint a vasárnapi asztalnak.
Mi is pontosan a tortilla de patatas?
Az alapja semmi bonyolult. Krumpli olajon, tojás, só, és gyakran vöröshagyma. A hagymáról a spanyoloknál örök vita folyik: kell-e bele, vagy sem. Magyar viszonyok között a hagymás verzió szinte biztosan telitalálat, hiszen nálunk a vöröshagyma a legtöbb házi étel alfája és ómegája. A kész tortilla egy vastag, aranyszínű lepény, amely kívül enyhén kérges, belül pedig selymesen krémes. Eheted melegen főételként, felvághatod háromszögekre vendégváró falatnak, vagy hidegen betöltheted egy bagettbe, ciabattába vagy friss veknibe. Szendvicsben pazar, és jól bírja az utazást is.
Hozzávalók
- 500 g burgonya (lisztesebb fajták a legjobbak, pl. Desiree vagy hasonló)
- 150 ml olívaolaj vagy jó minőségű napraforgóolaj (itthon sokan napraforgóolajjal készítik a „pároló-sütést”, és a végén adnak hozzá kevés olívaolajat az íz miatt)
- 6 tojás
- 1 közepes vöröshagyma
- ¼ csokor petrezselyem (opcionális)
- só, frissen őrölt bors
Elkészítés: a fordításbiztos, krémes belső titka
- A krumplit mosd meg, hámozd meg, vágd vékony szeletekre vagy félkarikára. A vöröshagymát aprítsd finom félkarikákra.
- Egy 24–26 cm-es, tapadásmentes serpenyőben melegítsd fel az olajat. Tedd bele a krumplit és a hagymát, enyhén fedő alatt, alacsony-közepes lángon párold-süsd 20–30 percig. Időnként óvatosan keverd át, hogy ne barnuljon, de átpuhuljon.
- Ha megpuhult, szűrd le, és hagyd az olajat lecsepegni.
- A tojást tálban verd fel csipet sóval és borssal. Keverd bele a krumplit, a hagymát, és ha szereted, a finoman aprított petrezselymet.
- A serpenyőben hagyj 2–3 evőkanál olajat, melegítsd közepes lángon, majd öntsd vissza a tojásos-krumplis keveréket.
- Lassan, türelemmel süsd, amíg a tojás szélein megszilárdul, a közepe még rezgős marad.
- A megfordításhoz tegyél a serpenyőre egy nagy lapos tányért vagy fedőt, fordítsd meg az egészet, majd csúsztasd vissza a lepényt a serpenyőbe, és süsd készre, amíg szép aranybarna lesz.
- Pihentesd 5–10 percig, így szépen szeletelhetővé válik.
Az egész folyamat 35–45 perc, és a hozzávalók itthon is baráti árúak. Az olívaolajat nyugodtan váltsd ki jó minőségű napraforgóolajra, ha spórolni szeretnél, az ízhez elég a végén egy kevés olíva.
Ezeket olvastad már?
Tipp a tökéletes fordításhoz
Ha bizonytalan vagy, két serpenyőt is használhatsz: az egyikben indítod, a másikba átfordítva fejezed be. A cél, hogy kívül aranyszínű kéreg alakuljon ki, belül pedig krémes maradjon. A tojást ne süsd túl, attól lesz szaftos és puha.
Tálalási ötletek, amik itthon is működnek
Melegen friss salátával, kovászos uborkával vagy savanyúsággal nagyon jó. Hidegen szendvicsben csodás, egy kevés aiolival (fokhagymás majonéz) vagy joghurtos-fokhagymás mártogatóval frissítve. Kiváló piknikre, irodába vagy gyerek uzsonnába is, mert jól bírja a várakozást.
Miért szerethető ennyire?
Mert egyszerű, olcsó, és közben mélyen otthonos. A tortilla de patatas nemcsak étel, hanem hangulat és emlék. Arra emlékeztet, hogy kevésből is lehet jót főzni, és hogy a konyha a kreativitás otthona. Spanyolországban alig van olyan bár vagy háztartás, ahol ne találkoznál vele. Nálunk sincs akadálya, hogy a rántotta és lecsó mellé felkerüljön a gyors kedvencek listájára.
Fotó: gettyimages
