A fű zöld, a cseresznye piros. A legtöbb ember már látja is maga előtt az említett dolgokat, ám vannak, akiknek ezek a kifejezések csak szavak. Az emberiség körülbelül 4 százaléka különböző mértékben összecseréli a színeket.
Magyarországon mintegy 400 000, az egész világon körülbelül 200 millió színtévesztő él.
Némely szembetegséghez is társulhat ez a probléma, de konkrétan színtévesztésen a veleszületett színlátászavart értjük.
Miért látjuk színesnek a színeket?
Ahhoz, hogy a színeket megfelelően lássuk, két dologra van szükségünk: az egyik, hogy felismerjük az árnyalatot, a másik, hogy meg tudjuk különböztetni őket egymástól.
A szem ideghártyájában kétféle érzékelő sejt van: a csap és a pálcika. A színek érzékelésére az ideghártya receptorai közül a csapok képesek, melyek lefedik az érzékelt fény teljes tartományát. Az emberi szem ideghártyájában háromféle, színre érzékeny receptorsejt van: a kék-, a zöld- és a vörösérzékeny receptor.
Ebből a három alapszínből bármely árnyalat kikeverhető. A receptorok csak elegendő mennyiségű fény hatására működnek, ezért sötétben, szürkületkor nem látunk színeket.
Gyógyszerek mellékhatása is lehet
A színlátás zavarai a receptor érintettségétől függően különböző súlyosságúak lehetnek. A teljes színvakság ritka betegség, a tévesztés sokkal gyakoribb. Az esetek 60 százalékában a három színérzékelésből csak egy hiányzik.
Legtöbbször a vörös és a zöld felcserélése fordul elő.
- Ilyenkor, ha a vörös színt érzékelő sejtek működése gyengült vagy hiányzik, vörös színtévesztésről vagy színvakságról beszélünk.
- A zöld szín felismerési nehézsége esetén zöld színtévesztésről vagy színvakságról van szó.
- A színtévesztésben szenvedő az érintett színt halványabbnak látja, a környezetétől nehezen különíti el.
- A színvak az érintett színt szürkésnek látja.
A kék színvakság (tritanopia) vagy kék színtévesztés (tritanomalia) a kék-sárga színérzékelés ritka zavara, amelyben az érintettek a kék és sárga árnyalatait nehezen különítik el, gyakran szürkésnek vagy rózsaszínesnek látják azokat.
A színlátás zavarai lehetnek öröklöttek és szerzettek. Ez utóbbihoz tartozik, amikor különböző szemészeti betegséget kísérnek színérzékelési zavarok, illetve bizonyos vegyszerek vagy gyógyszerek mellékhatása is lehet.
A népességben a férfiak kb. 8%-a, a nők kb. 0,4%-a szenved színtévesztésben, vagyis 100 férfiből 8 és 200 nőből 1 színtévesztő. Ez a nagy különbség az öröklésmenet miatt van, ugyanis a hiba nemhez kötötten öröklődik. Az elváltozásért felelős gén a női nemi (X) kromoszómában van.
Ez is érdekelhet
Fiúknál gyakoribb
A színfelismerés zavara lányoknál akkor jelenik meg, ha mindkét X-kromoszómájuk tartalmazza a hibás gént. Ha csak az egyik hibás, nem lesz színtévesztő, de génjeiben hordozza az információt, és továbbadhatja utódjának.
A férfiaknak csak egy X-kromoszómájuk van. Amennyiben ebben van a hibás gén, biztosan színtévesztő lesz az utód. Ezek a fiúk édesanyjuktól örökölték a betegséget – hiszen tőle kaptak X-kromoszómát.
Egy lány akkor lesz színtévesztő, ha az apja színtévesztő, a mama pedig hordozza a hibás gént, és ezt adja át gyermekének.
Egyszerűen szűrhető
A szemészeti rendelőkben rendelkezésre áll a színlátást vizsgáló tábla, mellyel könnyen kiderül, ki nem tudja megkülönböztetni az árnyalatokat. Az ábrákon színfoltok láthatók, ezek változó tónusa számokat vagy betűket mutat, melyeket csak az ép színlátású ember tud elolvasni.
Ilyen jellegű ábrákat, feladványokat a közösségi oldalakon is találhatunk, amelyek megfejtése érdekes időtöltés lehet. Fontos, hogy a módszer egyszerű szűrővizsgálatra jó. Amikor viszont valakinek pl. pályaválasztás szempontjából fontos a pontosabb eredmény, precízebb elemzésre is van lehetőség.
A színtévesztés mértékének, súlyosságának pontosabb meghatározása színkeverés segítségével az anomaloszkóp nevű műszerrel végezhető. Erre szakorvos utalja be a pácienst.
A színtévesztés egy állapot, nem gyógyítható.
Léteznek olyan szemüvegek, amelyek arra az időre, amíg fenn van a szemüveg, a normálhoz igen közeli színlátást biztosítanak, de használatuk nehézkes, nem terjedt el.
Amikor kizáró ok
- Nem hivatalos gépjárművezetői engedélyt színtévesztő is kaphat, hivatalosat azonban nem.
- Némely szakma választásakor azonban kizáró ok lehet. Ezért a felvételik idején derül ki a baj, hiszen a jelentkezéskor el kell végezni az alkalmassági vizsgálatot.
- Elektrotechnikai iskolába készülők, villamossággal foglalkozók alkalmasságának feltétele a jó színlátás, hiszen csak így tudják megkülönbözteti a különféle vezetékeket.
A színvakságot, színtévesztést általában hátránynak, fogyatékosságnak tartják, ám időnként előnyt is jelenthet. A színvakoknak lehet egy kis előnye a szürkületi látásban, de csak az első öt és fél percben.
Több mint százéves a teszt
John Dalton angol fizikus, vegyész publikálta az első tudományos leírást a színtévesztés tekintetében, saját látászavarának felfedezését követően.
Dr. Shinobu Ishihara japán szemész 1916-ban készítette el a világ legismertebb színlátásvizsgálati tesztjét. A japán hadsereg orvosaként eredetileg a katonák színtévesztésének kiszűrésére alkotta meg a tesztet, amelynek tesztelésében az asszisztense – aki színvak volt – segített neki.
A legelső táblák a japán nyelvi karaktereket (hiragana és katakana) ábrázolták, később, mikor nemzetközi terjesztésre készültek, arab számok kerültek a lemezekre. Emiatt azonban sokan kritizálják a tesztet, mert nem használható kisgyerekeknél, akik még nem tanulták meg a számírást.
Ma már vannak alternatív tesztek, amelyek hasonló elven működnek, de csak szimbólumokat tartalmaznak (négyzetet, kört, autót).
Ez is érdekelhet: Nagyanyáink legősibb módszere az ízületek védelmére: 50 felett hetente kétszer kell innod
Fotó: Adobe Stock, Getty Images
