Nagymintás, országos kutatást végzett a Mapei Kft. építőipari szakemberek körében és bizony sok helyen rémisztő és nagyon szomorú eredményre jutottak. A kutatás szerint ugyanis átlagosan 56 napot kell várni egy kivitelezőre Magyarországon – vagyis, ha most volna szükséged szakemberre, lehet, hogy csak majdnem két hónap múlva sikerülne megcsípned valakit.
Egy lakásfelújítás, -építés amúgy is igen stresszes és költséges egy családnak, a Mapei kutatása szerint pedig a jövőbenn sem sok jóra számíthatunk.
Legalább a munkadíj nem lett sokkal több
A kutatás eredményeiből az is látszik, hogy legalább a szakipari munkák átlagos díja alig változott: 9596 forint négyzetméterenként. Az állami otthonfelújítási és otthonteremtési támogatások a szakemberek több mint felének hoztak megrendelést az elmúlt hat hónapban.
A felmérés szerint a szakemberek hangulata és várakozásai javultak, ugyanakkor az iráni háború hatásai kedvezőtlenül befolyásolják a kilátásokat.
„Bár a várakozási idő három nappal nőtt, a 56 napos átlag még mindig elfogadható, nagyjából ennyi idő kell ahhoz, hogy egy szakember új munkát el tudjon vállalni. A szakemberhiány ugyanakkor jelentősen eltér az ország egyes részei között, amit elsősorban a beruházások területi koncentrációja és az egyes térségek munkaerő-kínálata magyaráz” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A legtöbbet a Dél-Alföldön kell várni egy kivitelezőre
Országosan továbbra is jelentős különbségek vannak abban, mennyi idő telik el egy szakember felkeresése és a munkakezdés között.
- A leghosszabb várakozási idő a Dél‑Alföldön jellemző, ahol átlagosan 65 napot kell kivárni egy kivitelező érkezéséig, különösen Bács‑Kiskun és Csongrád‑Csanád vármegyében. A hosszabb vállalási idők hátterében a térség ipari beruházásai és az élénkülő építési kereslet állhatnak.
- A Közép‑Dunántúlon (63 nap) és a Dél‑Dunántúlon (60 nap) szintén komoly a szakemberhiány,
- míg Nyugat‑Dunántúlon átlagosan 59 nap a várakozás. Utóbbi régióban az osztrák munkaerőpiac elszívó hatása is érezhető.
- Közép‑Magyarországon a folyamatos építési és felújítási projektek miatt 58 napos az átlagos vállalási idő.
- Az ország északi és keleti részén gyorsabban indulnak a munkák: Észak‑Alföldön átlagosan 49 nap alatt kezdődnek meg a kivitelezések, főként Hajdú‑Bihar és Szabolcs‑Szatmár‑Bereg vármegyében.
Szakmánként és munkaméret szerint is nagy a szórás
A leghosszabb várakozás továbbra is a generálkivitelezőknél jellemző (63 nap),
- de a burkolók (60 nap),
- a kőművesek (59 nap)
- és az épületszigetelők (57 nap) esetében is hosszú a vállalási idő.
- A leggyorsabban a villanyszerelők tudnak munkát vállalni, náluk átlagosan 39 nap a várakozás.
A projektek mérete szintén meghatározó: nagy- és közepes beruházásoknál 62–63 nap, kisebb munkáknál 52 nap, apró javításoknál pedig 43 nap az átlagos vállalási idő.
Alig nőttek a munkadíjak, de régiónként nagyok a különbségek
A szakipari munkák átlagos díja 2026 februárjában 9596 Ft/m² volt, ami mindössze 1 százalékos növekedés egy év alatt.
„A regionális adatok azonban jelentős különbségeket mutatnak, több mint 3500 forintos különbség van az ország legdrágább és legolcsóbb vármegyéje között” – mondta Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
- A legdrágább régió Közép‑Dunántúl (10 402 Ft/m²),
- míg a legalacsonyabb árak az Alföldön jellemzők: Észak‑Alföldön 8532 Ft, Dél‑Alföldön 8824 Ft az átlagos munkadíj.
- Megyei szinten Veszprém a legdrágább (10 972 Ft/m²), míg Békés a legolcsóbb (7413 Ft/m²).
Terveznek áremelést, de a piac visszafogja
Ha mindez nem volna elég, a kutatásból kiderült az is, hogy a kivitelezők 56 százaléka tervez áremelést, átlagosan 10 százalékos mértékben, ugyanakkor a valós növekedés jellemzően elmarad ettől. Tavaly 14 százalékos drágulást terveztek, a tényleges növekedés mégis csak 1 százalék lett.
„A piaci verseny és a megrendelők árérzékenysége sok esetben nem teszi lehetővé a teljes költségnövekedés érvényesítését” – fogalmazott Markovich Béla.
Állami támogatások: sokaknál már érezhető hatás
A felmérés szerint a kivitelezők 58 százaléka az elmúlt fél évben már dolgozott olyan megrendelésen, amelyhez valamilyen állami támogatás kapcsolódott. A legtöbben a következő évben a Vidéki Otthonfelújítási Programtól (19%) és az energetikai Otthonfelújítási Programtól (17%) várnak munkát, ugyanakkor 43 százalék szerint egyik program sem hoz majd számottevő többletmegrendelést.
Óvatos javulás, új bizonytalanság
A szakemberek megítélése kiegyensúlyozottabb lett: 34 százalék szerint javul a helyzet, ugyanennyien pesszimisták, míg 32 százalék változatlanságot lát. A pozitív várakozások aránya 10 százalékponttal nőtt, a negatívaké 13 százalékponttal csökkent.
„A javulás mellett új kockázatot jelent az iráni háború és az ebből fakadó alapanyagár‑emelkedés” – mondta Markovich Béla. Szerinte az ágazat februárban ugyan stabilizációs pontra ért, de a további irányt a gazdasági és geopolitikai környezet határozza meg.
Fotó: adobestock
