A divattervező sikeres író, emellett festőművészként is alkot. Évekkel ezelőtt Spanyolországba költöztette át a székhelyét, de a távolság nem jelent akadályt. Amilyen szeretettel és tisztelettel beszélnek egymásról, az ember óhatatlanul arra gondol, hogy ő is szeretne egy ilyen barátot.
„Mi mindenben számíthatunk a másikra. Mindenben. A szó teljes jelentésében. Jóban együtt örülünk a másik sikerének, boldogságának, és együtt sírunk, ha baj van. Segítjük a másikat, hogy újra minden rendben legyen, és kétezer kilométer távolságból is tudjuk fogni a másik kezét” – kezdi Náray Tamás.
A kezdetektől ösztönösen bíztak egymásban
A Szombat esti lázban annak idején a színésznő versenyzőként tűnt fel, a divattervező pedig a ruhákért felelt.
„Eleinte tartottam Tamástól, ugyanis fiatalon, nagyon kevés önbizalommal és viszonylag nehéz periódusból kerültem abba a miliőbe. Tamás pontos, tisztelettudó volt, és csodálatos ruhákat tervezett nekem” – emlékezett vissza a színésznő a kezdetekre.
„Réka szelídsége és alázata fogott meg elsőként, amivel a feladataihoz hozzáállt, később, ahogy jobban megismertem, rájöttünk, hogy mennyire azonosan gondolkodunk sok mindenről. A műsor után fenntartottuk a kapcsolatot, mivel, amíg együtt dolgoztunk, sokat beszélgettünk.
„Engem érdekelt Réka véleménye sok mindenről”
„Aztán jött az első regény, de azt megelőzte, hogy az életkorközepi válság engem is megtalált, és bizony szakember segítségére szorultam, hogy kivezethessem magamból a megpróbáltatásaimat.
„Terapeutám javasolta, hogy írjam meg az élettörténetemet, mintha egy regényt írnék”
„Réka a bizalmasom lett, sokat segített, bátorított terápia közben, majd elolvasta az irományomat, és megismertetett a férjével, Sárközy Bencével, mert bármilyen fura, addig nem is találkoztunk. És elkezdődött egy több mint egyéves munka Bence irányításával, aminek következtében megszületetett az Az utolsó reggel Párizsban című regényem, amely ma is ugyanolyan sikeres, mint akkor.”
„Réka olyan, mint egy főnixmadár”
Megismerkedésük óta két évtized telt el, azóta mindketten sokat változtak.
„Sok mindent tanultam Tamástól. Az alapvető jellemvonásaimat, sőt azt is, amilyenné szerettem volna válni, nagyban megerősítette bennem az a minta, amit benne látok. Az elképesztő szorgalom, a meg nem alkuvó hozzáállás, a szókimondás mögött megbúvó higgadt, bölcs gondolkodás több nehéz életszakaszban is irányt mutatott számomra” – meséli Réka.
Tamás ugyanilyen nyíltsággal beszél arról, mit kapott ebből a kapcsolatból.
„Rengeteg mindent átvettem és tanultam ebből a barátságból. Például azt, hogy Réka képes a legkisebb, legjelentéktelenebbnek tűnő dolgoknak is őszintén örülni. Mindegy, hogy az csak egy pillanat, egy darab csoki vagy egy nyíló mezei virág.
„Erre tanítja a gyerekeit is”
„Rékában az is elképesztő, hogy hogyan tud olyan kemény lenni az a lágyság, ahogyan hozzánk, mondhatom, a szeretteihez viszonyul. Minden pillantásában ott van a gyengédség, a feltételek nélküli szeretet, de közben ott vannak a határok is. Azt is mindig csodálattal nézem, hogy történjék bármi, és itt akár a legsúlyosabb dolgokra is gondolhatunk, megerősödve áll fel a padlóról, mint valami főnixmadár.”
„Nagyon sok erőt ad a környezetének, hogy miből, az megfejthetetlen, hiszen annyira törékeny”
„És közben hajszálpontosak a meglátásai, okos, művelt, önálló egzisztenciával rendelkező, igazi XXI. századi nő, anya, feleség, aki ráadásul soha nem veti el a sulykot. A realitásérzékéből sokat ellestem már. Nagyon felnézek rá.”
Még több hírességről olvasnál?
„Az ilyen egybeesésekben nagyon hiszek”
Ugyan távol élnek egymástól, amikor tehetik, meglátogatják egymást. A mindennapokban pedig másfél-két órára nyúló videóhívásokban beszélik meg az élet dolgait.
„Számomra Tamás intellektusa a legfontosabb: a gondolatai, a beszélgetéseink. A kettőnk kapcsolatára túl egyszerű lenne azt mondani, hogy barátok vagyunk. A barátság megszokott jelzői kevéssé illenek ránk: amikor együtt vagyunk, inkább családként működünk. Nem eljárunk valahová, hanem örülünk annak, hogy együtt lehetünk, leginkább otthon, a legtermészetesebb közegünkben.”
„Ugyanakkor a barátság kémia is”
„Jólesik az ölelése, imádom az illatát, ezek az apró, mégis nagyon fontos dolgok mind hozzájárulnak ahhoz, hogy közel érzem magamhoz. Különleges kapcsolódás, hogy nem egy évben, de ugyanazon a napon született, mint az édesanyám: az ilyen egybeesésekben nagyon hiszek” – mondja a színésznő.
„Rengeteg közös emlékünk van Rékával, utazások, nyaralások, ballagások, fellépések, könyvbemutatók. Minden! De én most megosztom a nekem legszebb közös emlékünket. A keresztlányomat az anyukája és az apukája meg a szülést levezető orvos után én láttam meg elsőként. Úgy, ahogy kibújt!”
„Az összetartozásunkat örökre megpecsételő, boldogságtól sírós pillanat volt”
– meséli a divattervező.
„A kapcsolatunkban a legfontosabb a feltétel nélküliség. Tamás el van olvadva az összes gyermekemtől, és a legnagyobb bizalommal van irántuk. Legutóbb például, amikor Spanyolországban voltunk, Tamara órákat festegethetett a műtermében. Mi ez, ha nem feltétel nélküli bizalom?”
A család a múzsája is
Tamás könyvei Réka hangján szólalnak meg, a Zarah-trilógia könyvsorozatának borítóján is ők szerepelnek.
„Az én ötletem volt az első könyvnél is, mert Réka alkata nagyon hasonló az én édesanyám alkatához, aki szintén erős karakter volt. Ezért is szerettem volna, hogy ő legyen a »hangom« is. És adott volt Beni, a legidősebb gyerekük, akkor 9 évesen. Valahogy azt akartam, hogy ők is jelen legyenek, mert a könyv velük együtt, általuk jöhetett létre.”
„Utána már »következmények« voltak”
„Rebeka, a középső gyermek inspirációul is szolgált Zarah Winter gyermekkori alakjának a megteremtéséhez, és nem mellesleg gyönyörű kislány volt, ma is meseszép fiatal nő. És hát akkor ezek után pont a keresztlányom maradjon ki? Naná, hogy nem! Nem mellesleg az a kislány, Tamara konkrétan napsugár az életünkben” – tette hozzá Tamás.
