Nem egyszerűen egy ital, sokkal inkább mindennapi, reggeli szertartásunk. A napunk beindítója, baráti beszélgetéseink tanúja. Otthon viszont sokszor mégsem sikerül ízletesre. A szakértőt kérdeztük a fogásokról.
Arabica vagy Robusta
– A jó kávé természetesen a jó minőségű alapanyagnál kezdődik – mondja Losonczy Marcell a specialty kávéiról ismert Café Maran Siófok megálmodója és tulajdonosa.
– Olyat keressünk, amely 100 százalékban Arabica kávéból áll, az Arabica gyümölcsös aromájával ellentétben ugyanis a másik legismertebb kávéfajta, a Robusta keserűbb, erőteljesebb, földesebb ízű. Még jobb, ha a kesernyés, sötét pörkölésű helyett jó minőségű, világos pörkölésű kávét választunk.
Mi az a specialty kávé?
A legmagasabb minőséget képviselik. Termőhely-szelektált márkák, amelyekről pontosan lehet tudni, honnan, milyen körülmények közül, milyen rendszerben jutnak el a vevőhöz. Csomagolásukon a pörkölés időpontját is feltüntetik, mivel a kávék aromája a pörkölést követő 1-6 héten belül a legjobb.
Daráljuk magunk!
Mindenképp szemes kávét vegyünk, és csak annyit őröljünk le belőle, méghozzá frissen, amennyit el is fogyasztunk. Szakértőnk szerint ugyanis a kávé aromájának legnagyobb ellensége az oxigén: az őrölt kávéhoz nagyobb felületen tud kötődni a levegő oxigénje. Ha őrölt kávét veszünk, és nem légmentesen záró csomagolásban (például a saját csomagolásában, ami azonban nem visszazárható) tároljuk, minél tovább áll, annál laposabb lesz a kész ital íze. Ha viszont csak közvetlenül kávékészítés előtt őröljük le az aktuális adagot, megvédhetjük az érzékeny aromaanyagot.
Ha a legtöbb magyar háztartáshoz hasonlóan kotyogós kávéfőzővel készítjük a kávét, ne daráljuk túl finomra a kávészemeket. A porrá őrölt kávé ugyanis elakadhat a kávéfőzőben, gátolja a víz megfelelő átfolyását, és ettől megint csak kellemetlen ízű lehet a végeredmény.
A víz sem mindegy
- A kávéfőzőt minden használat után alaposan mossuk el, hogy ne rakódhasson le rá a zsiradék, a kávé olajtartalma, hiszen ez félreviheti az ízt. Vízzel csak a szelepig töltsük fel a kávéfőzőt.
- A víz minősége és hőmérséklete sem mindegy. A nagy ásványianyag-tartalmú vizek, például az ásványvíz vagy a kemény és klóros csapvíz azért nem a legjobbak, mert az ízt hordozó molekulák nem tudnak hozzákötődni a vízhez. Szakértőnk szűrt vizet ajánl a kávéfőzéshez.
- Hideg helyett forró vizet töltsünk a kávéfőzőbe, mielőtt feltennénk a tűzhelyre. Így ugyanis a kávé nem tölt túl sok időt a kávéfőzőben, és kevesebb az esélye, hogy megégjen, megkeseredjen benne.
- Amikor a kávéfőzőt feltöltjük az őrölt kávéval, ne nyomkodjuk le benne, ne tömörítsük, legyen inkább laza a teteje.
- Ha a kávénk 80-90%-a már lefőtt, vegyük le a tűzről, és azonnal töltsük csészébe az italt, ne hagyjuk állni a forró kávéfőzőben. Az utolsó cseppek ugyanis szintén általában keserű ízjegyeket hordoznak, ha pedig állni hagyjuk a kávénkat, a forró eszközben vagy a kotyogósban, megint csak megég, megkeseredik.
Túl sok cukor = keserű kávé?
Az már ízlés kérdése, hogy milyen ízesítéssel, például cukorral, tejjel isszuk a kávét. Ha viszont rendszeresen sok cukrot teszünk bele, gondolkodjunk el rajta, nem azért van-e erre szükség, mert a kávénk túl keserű.
Volt, amikor az egyház elítélte
A kávészem a cseresznyéhez hasonló gyümölcs magja. 5 kg nyers kávécseresznyéből mindössze 40 dkg pörkölt kávét kapunk.
A kávécserje 5 év elteltével ad fogyasztható gyümölcsöt, bár egyes fajták már 3-4 év után szüretelhetők kisebb terméshozammal.
Az Arabica cserjéket sokszor cukornáddal, dohánnyal vagy banánnal vegyesen ültetik. Ezek a növények árnyékot adnak az érzékeny cserjéknek, ami a kávé ízére is jó hatással van.
Egy 2020-as tanulmány szerint Hollandiában fogyasztják a legtöbb kávét, fejenként és évente 8,3 kilogrammot. Hollandiát Finnország és Svédország követi, fejenként és évente 7,8, illetve 7,6 kilogrammal.
1511-ben Mekkában betiltották a fekete italt, mivel a helyi vezetők szerint egyszerre népszerűsítette a tétlenséget és a lázongást. A 16. századi Itáliában is többször elítélte az egyház a kávézást, mígnem a kávékedvelő VII. Kelemen pápa 1600-ban „törvényesítette” az ivását.
Az átlagember napi 3-400 mg koffeint, azaz 2-4 csésze kávét vehet magához probléma nélkül, ám van, aki érzékenyebb rá, és már 100 milligrammtól is gyomorremegést, emésztési problémákat, szívdobogást és idegességet tapasztal. Meglepő, de még a koffeinmentes kávé sem teljesen koffeinmentes.
Édes/csersavas ízek
A világ kávétermelése körülbelül 60-40%-ban oszlik meg az Arabica és a Robusta fajták között. Az Arabica nagyobb, ovális szemeit sokféle lágyabb, komplexebb íz és aroma jellemzi, főleg gyümölcsös, magvas, édes ízjegyek. Jobb minőségű kávéfajta, amely azonban érzékenyebb az időjárásra és a kártevőkre, mint a Robusta, épp ezért a termesztése nagyobb odafigyelést igényel, de kisebb a terméshozama.
A Robusta kisebb és kerekdedebb szemei általában földes, csersavas, keserűbb, egyszerűbb ízűek. Magasabb a koffeintartalmuk, mint az Arabicának. Mivel a növény leveleiben jelen lévő koffein egyfajta növényvédő szerként is működik, a Robusta fajta igénytelenebb, ellenállóbb, nagyobb terméshozammal kecsegtet. Különösen az instant kávékban gyakori.
Kiemelt kép: pexels.com