A Film, Színház, Muzsika című lap 1963 nyarán számolt be arról, hogy a Magyar Televízió első, 13 részes sorozatán dolgoznak. Így értesült a nagyérdemű a színészekről is, hogy a főszereplő, Zenthe Ferenc mellett többek közt Ungváry László, Krencsey Marianne, Szabó Gyula, Pécsi Ildikó és Vajda Márta játszik a sorozatban, no meg Kibédi Ervin, Szilágyi István és Molnár Tibor.
A helyi lakosok szállásolták el őket
Beszámoltak arról is, hogy a falu, Siklós – csak 1977-ben lett város – teljesen felpezsdült a pesti sztárok és a stáb érkezésével. Ámultak, amikor Pécsi Ildikó végigsétált a főutcán, vagy amikor Tordy Géza beugrott a postára. Amúgy a szerencsésebb helyiek szállásolták el a művészeket és a stábtagokat az egy hónapig tartó forgatás alatt. A helyi párttitkár mindenben segítette a filmeseket, cserébe annyit kért, hogy a nyolcéves fia szerepelhessen a sorozatban. A fiú, Marenics János később négy cikluson keresztül volt Siklós polgármestere, s élete legnagyobb élményeként emlegeti 1963 nyarát.
„Ahogy megérkeztek a filmesek, megkezdődött a statiszták toborzása – mesélte a honvedelem.hu című lapnak korábban. – Azt persze nem a jelentkező döntötte el, hogy pozitív vagy negatív hősként jelenik majd meg a filmen. Nekünk, gyerekeknek egyszerűbb volt a képlet: parasztgyerekek lettünk. Kaptunk egy mellénykét, egy bő gatyát, hozzá egy süveget – és kész is volt a jelmez. A felnőtteknél napról napra változhatott a beosztás, egyszer kuruc, másszor labanc vagy paraszt.”
A gyerekszereplők között ott volt Zenthe Ferenc fia is. Tulajdonképpen az egész település így vagy úgy, de szerepelt a szériában. Még a macskák is. Emlékszünk, Krencsey Marianne alakította Amáliát, Eckbert ezredes feleségét, aki mindig kiscicákat abajgatott. Nos, a macskákat is egy siklósi családtól kapta kölcsön a stáb. De kaptak zöldséget és gyümölcsöt is a piaci forgatáshoz, no meg jófajta, a Tenkes-hegy oldalában termett bort is. Ide egyébként a forgatások után gyakran járt ki a stáb.
Bosszút álltak a Moszkvicson
Egy alkalommal Szabó Gyula kitalálta, hogy menjenek éjjel dinnyét lopni, mert az olyan „bugajakabosan” betyáros vicc lenne. Benne voltak a kollégák, de azért értesítették azt a helyi lakost, akinek a kertjéből éjszaka dinnyét „loptak”. Más kérdés, hogy mind éretlen volt…
Az is előfordult, hogy a színészeknek okoztak meglepetést a helyiek. A gyerekek utálták a labancokat, és bármennyire is kedves volt Ungváry László, mégiscsak a labanc várparancsnokot alakította, így a srácok egy éjszaka teletömték a színész Moszkvicsának kipufogóját sárral. A forgatás amúgy életre szóló barátságokat hozott a helyiek és a művészek között, voltak siklósiak, akik rendszeresen összejártak a pesti színészekkel később is, utóbbiak pedig gyakran jártak le a városba.
Lagzi Lajcsi nagyapja zenélt
Siklós azonban csak egy volt a forgatási helyszínek közül. Dolgoztak a Farkashegyen, a Vajdahunyad várában, a kocsmai jeleneteket pedig a Balatonnál vették fel. Filmeztek Nagyvázsonyban, Nemesvámoson, Etyeken, Budaörsön is. Magát a történetet egyébként Örsi Ferenc írta, aki jogászként végzett a II. világháború után, volt gyógyszertári laboráns, könyvelő, majd újságíró lett. Részenként 4 ezer forintot kapott, tehát 52 ezer forinttal lett gazdagabb a forgatás végére. A sorozat zenéjét Vujicsics Tihamérnak köszönhetjük, a felhangzó trombitaszólót Galambos (Grósz) János trombitaművész játszotta, aki Lagzi Lajcsi nagyapja volt. Mivel a sorozat költségvetése rendkívül alacsony volt, egyes csatajeleneteket a pár évvel korábban forgatott Rákóczi hadnagya című filmből emeltek át, így a kellékek egy részét a Nemzeti Színház, a jelmezeket pedig a Filmgyár kölcsönözte.
A hajlakktól féltek a lovak
A patások a Belügyminisztériumból érkeztek. „Egyenként kellett eltüntetnem a lovak nyakáról a BM-jelzést, úgy, hogy ráragasztottam a sörényüket. Próbálkoztam hajlakkal is, de annak a sziszegő hangjára a lovak megriadtak” – mesélte a Múlt-kornak Sommer Katalin maszkmester. Még egy kulisszatitkot is elárult:
„Zenthe Ferinek harmincöt darab bajuszt készítettem a saját hajából, volt, hogy ötpercenként kellett bajuszt cserélni.” Maszkmesterre Molnár Tibornak is szüksége volt, ő alakította Siklósi bácsit, mindössze 42 évesen, s gyakran fiamnak szólította a filmben a kapitányt alakító, amúgy akkor 43 éves Zenthe Ferencet.
És ha már a nevek szóba kerültek, a labanc katonáknak szándékosan a saját nevüket adták, csak németesítve. Szilágyi István beceneve filmes körökben Pityi volt, ezért az ő karaktere Pityik őrmester lett. Kibédi Ervin alakította Erwiner szakaszvezetőt, Petrik József pedig Ritpek mesterlövészt. Madaras József esetében csak simán lefordították a nevét, így született meg a Vogeller mesterlövész.
A Magyar Televízió egy évvel később, 1964-ben mutatta be A Tenkes kapitányát. A korabeli kritikusok lehúzták az alkotást, csakhogy a nézők imádták, még a sorozatból összevágott mozifilmet is. Nemcsak itthon, de külföldön is. A népszerűséget a közönségtalálkozók csak fokozták: Eke Máté volt a fiúk példaképe, Zenthe Ferenc pedig a lányok álma.
„Úgy éltünk, mint egy nagy család”
Pécsi Ildikó, Szabó Gyula és Zenthe Ferenc életük végéig jó barátok maradtak. A színésznő azt mondta, ez nagyban A Tenkes kapitányának köszönhető. „Egy nyáron át dolgoztunk, úgy éltünk, mint egy nagy család. Volt időnk alaposan meg- és kiismerni egymást. Mindent tudtunk a többiek magánéletéről, szerelmeiről, boldogságáról és fájdalmáról. Együtt sírtunk, és persze nagyon gyakran együtt nevettünk” – mondta a Pécsi Ildikó.
Szöveg: Szabó Csaba
fotó: Privát, Adobestock
