1. A film alapja, Gárdonyi Géza Egri csillagok című könyve a szerző haláláig 14 ezer példányban jelent meg, a két világháború között pedig 40 ezret adtak el belőle. Az igazi nagy siker a háború utáni évtizedekben jött el, amikor több kiadásban százezres példányszámokban jelent meg a könyv. Azóta tizennyolc nyelvre fordították le.
2. Nem ez volt az első feldolgozás: az Egri csillagokat már 1923-ban megfilmesítették. Ez volt az utolsó magyar némafilm, de nem lett nagy siker.
3. Eredetileg Nadapon akarták forgatni a filmet, ám mivel ott volt az egyik miniszter kedvenc vadászterülete, nem kaptak engedélyt.
4. A díszletvárat végül Pilisborosjenőn építették fel, amely az évtizedek alatt lepusztult, de a forgatás 40. évfordulójára az önkormányzat rendbe hozatta.
5. A díszletvár ma is kedvelt turistalátványosság, ahol időközben több filmet és sorozatot is forgattak, például a Gyula vitéz télen-nyáron, Sztrogoff Mihály, Magyar vándor, Rab ember fiai, és az Angyalbőrben egyes részeit.
6. Eredeti költségvetése 19 millió forint lett volna, végül jóval többe, 45 millióba került.
7. A díszlettervező munkáját egy akkor még kevésbé ismert grafikus segítette, a később világhírűvé vált Szász Endre.
8. Szásznak lovagolni is meg kellett tanulnia, hogy a hatalmas forgatási helyszín díszleteit be tudja járni, és mindent ellenőrizhessen.
9. A rendező Várkonyi Zoltán volt, és alig instruált a film alatt, annyira ismerte a szereplőket, hogy egy félmondattal el tudta érni, amit akart.
10. Venczel Vera (Vicuska) és Bárdy György (Jumurdzsák) koreográfia és rendezői instrukció nélkül, élesben verekedtek a harci jelenetükben, amit csak egyszer vettek fel.
11. Várkonyi Zoltán rendező maga is feltűnik a filmben Habsburg Ferdinánd szerepében.
12. Sinkovits Imre tökéletes Dobó István volt, Bárdy Györgyre pedig szinte ráolvadt Jumurdzsák szerepe. A kisebb szerepekben is olyan fantasztikus színészeket láthattunk, mint Gobbi Hilda, Major Tamás, Latinovits Zoltán, Ruttkai Éva, Bessenyei Ferenc, Agárdi Gábor, Zenthe Ferenc…
13. Arról, hogy kik legyenek a főszereplők, a Magyar Ifjúság című lapban szavazhattak az olvasók: Venczel Verát és Kovács Istvánt, azaz Vicuskát és Bornemissza Gergelyt a szavazók 98%-a választotta.
14. Népszerűségüket a Kárpáthy Zoltán című mozinak köszönhették, ami az első közös filmjük volt.
15. Venczel és Kovács régi ismerősök voltak, hiszen a színésznő gyermekkori barátnője volt kollégája húga.
16. Mindenki azt hitte, hogy a fiatal főszereplők szerelmesek egymásba, pedig valójában csak jó barátok voltak.
17. Kovács Istvántól rendszeresen kérdezték a rajongók, hogyan készült a filmbéli tűzkerék. Sokáig nem merte elmondani, hogy az eredeti tűzkereket nem ő, hanem a kellékesek készítették.
18. Venczel Vera csak egyszer látta egyben az egész filmet, többet nem nézte meg.
19. Kovács István, amikor elkap a filmből egy-egy jelenetet a tévében, még most is azon gondolkodik, mit csinálna másként.
20. Benkő Gyulát és fiát, Pétert (Török Jancsi) egy kávézásra hívta a rendező, akkor kérte fel mindkettőjüket a filmre.
21. Kovács István és Benkő Péter között különös verseny volt: ki kap több szerelmes levelet a film miatt. Egy nyár alatt Kovács 27 ezer levéllel nyerte a versenyt, de Benkő is kapott 22 ezret.
22. „A tárgyi emlékeim elvesztek a filmről – nyilatkozta Benkő Péter. – Sokat költöztem, és ezeknek a relikviáknak olyan értéke volt, hogy szépen, lassan az összeset ellopták.”
23. A Jumurdzsákot alakító Bárdy György később a Magyar vándorban saját karakterének paródiáját is eljátszotta.
24. Harsányi Gábor valódi, hatalmas pofonokat kapott egy kétméteres „töröktől”.
25. A nyári hőségben Kovács István fémsisakja annyira átforrósodott, hogy csak vizes törülközőkkel tudták megfogni, hogy levegyék a fejéről.
26. A forgatásra külföldről hoztak tevéket. Az egyik megszökött, csak másnap tudták befogni a csillaghegyi strandon.
27. Három teve később a Budapesti Állatkert lakója lett.
28. A forgatások nem kezdődtek jól, rögtön az elején mindent át kellett szervezni, mert a Vicuskát alakító gyerekszínész mumpszos lett.
29. A tengerparti jeleneteket Bulgáriában forgatták.
30. Esténként a stáb tengerparti kocsmákban iszogatott.
31. A külföldi helyszínre a kor legmodernebb autójával, egy csajkával vitték a főszereplőket, amikből alig néhány volt az egész országban.
32. Épp a bulgáriai forgatás alatt rohanták le Csehszlovákiát. A feszült helyzet miatt katonai repülőgéppel menekítették ki a szereplőket.
33. „Amikor kinéztem reggel a szállodai szobám ablakán, az este még nyugodt bolgár vízen hadihajók sorakoztak addig, amíg a szem ellát” – mesélte Kovács István azokról a forgatási napokról.
34. Az idősebb művészek, akik a világháborút is megélték, attól rettegtek, hogy majd a román légtérben kilövik a gépüket.
35. A Bulgáriában forgatott jelenetek egy része sajnos a laborban megsérült. Így a hiányzó tengerparti snitteket a Balatonnál vették fel újra.
36. A legveszélyesebb artistamutatványokban és harci jelenetekben Ferdinandy Géza világbajnok öttusa- és vívóedző segítette a színészeket.
37. A forgatásra több mint hatezer kiskatonát vezényeltek ki. Máig nem tereltek össze akkora civil statisztériát magyar filmhez.
38. A statisztáló katonáknak hetekkel a forgatás előtt minden délutánra kötelező napozást rendeltek el, hogy törököknek tűnjenek a képernyőn.
39. A rendező azt mondta a katonáknak, hogy aki nem tartja be a szabályokat, azt hazaküldik az őrsre.
40. Titoktartási szerződésük volt: tilos volt például fotózni, odahaza elmesélni, mi történik a forgatáson.
41. Tömegjelenetekben lufikat használtak emberek helyett.
42. Bizarr lehetett, amikor a katonákat „Elvtársak, imához!” felszólítással összehívták , hogy a törökök imádságjelentét begyakorolják.
43. Csak városi legenda, hogy a filmben szerepelne egy karórás török, mindössze egy werkfotón látható ilyesmi.
44. Az viszont igaz, hogy néhány meghalt török katona feltámad a filmben, és újra harcba száll.
45. A kiskatonák miatt sokszor újra kellett forgatni a jelenetet, mert feladatuk helyett a kor szexszimbólumára, Pécsi Ildikó bájaira koncentráltak.
46. Forgatásokon kocsiról leszórtak a katonák közé a különböző török ruhákat, amelyeket cserélgetni kellett, hogy mindig más alakban jelenjenek meg a vásznon. Aztán hol karddal, hol lándzsával harcoltak.
47. A rendező hangosbemondón keresztül a várból utasította a rohamozókat, hogy melyik szárny milyen tempóban közelítse meg az erődítményt. Így a filmben hallható hangokat utólag vették fel.
48. Az ágyúk eredetiek voltak, több múzeumból hozták ki őket.
49. Egy alkalommal a díszletvár egy nagyobb része is leégett. Amikor a vár lángra kapott, nem kezdtek menekülni a szereplők, hanem gyorsan felvettek néhány jelenetet az égő díszletben.
50. A végső jelenet után hét tűzoltókocsi tudta csak eloltani a lángoló díszletvárat.
51. A forró szurok és ólom, amit a törökökre öntöttek, valójában egy festett massza volt, ami a szárazjégtől füstölt. Így inkább hűsítőként szolgált a forró nyári napokon.
52. Hat mentőautó volt jelen a forgatás minden napján. A támadó, létrás jeleneteknél volt szükség az egészségügyiekre. És persze akkor, amikor a várból kiengedték a tüzes kereket, mert olyan sűrűn voltak a kiskatonák, hogy egymást taposták, többen égési sérüléseket szenvedtek.
53. A filmre az évek során összesen 18 millió mozijegy kelt el.
54. A bemutatás évében a mozijegy pereccel együtt egy négytagú családnak 20 forintjába került.
55. Külföldön is forgalomba hozták a filmet, de ott Az elveszett talizmán címmel. Az exportált verziót megvágták, filmszalagja 1 kilométerrel(!) rövidebb lett az eredetinél.
Szöveg: Szabó Csaba
Fotó: Inkey Alice, Ifjúsági Magazin, Privát, Adobetock
