1. Hazánkban a Mézga család volt az első televízióra gyártott 25 perces családi rajzfilmsorozat, melyből összesen három évad készült, 1968-ban, 1972-ben, majd ’77-ben, mindegyik 13 epizóddal.
2. Az Üzenet a jövőből – A Mézga család különös kalandjai című széria első epizódját 1970. január 11-én, vasárnap 19.30-kor sugározta a Magyar Televízió, az Esti mese után és a Híradó előtt. Nehéz szülés volt, ugyanis már 1968-ban beharangozták a Mézgát a nézőknek: az év karácsonyára ígérték, méghozzá havi folytatásokban. Aztán ezt módosították 1969 harmadik negyedévére, amiből végül 1970 eleje lett, és heti folytatás.
3. A gyártás során „Rímhányó” Romhányi többször is elmondta, hogy Mézga Géza egyik mintaképe a Kabos Gyula által a fekete-fehér filmekben legtöbbször megformált ügyefogyott kispolgár volt.
4. Az első négy rész ’68-ban elkészült. Ezt bemutatták a tévé vezetőségének, akik berendelték a folytatást. Csakhogy a pénz elfogyott. Ekkor jött a képbe egy francia producer, Georges De La Grandière, aki épp Pesten járt, megnézte az anyagot, és annyira megtetszett neki, hogy előleggel pótolta a gyártáshoz szükséges összeget, cserébe a francia forgalmazás jogaiért.
5. Ternovszky Béla és Nepp József rendezte a sorozatot, utóbbi írta is. Bár nagyon sok mindent Nepp József hozott, a végleges formához, a figurákhoz a másik szerző, Romhányi József szóbeli poénjai sokat tettek hozzá. Ilyen volt például, hogy Aladár mindig nyögjön be valami kis bölcsességet. Onnantól kezdve ezek az okosságok a figura részévé váltak. Deák Tamás szerezte mindhárom sorozat főcím- és aláfestő zenéjét.
6. A valódi Hufnágel Pistit Nepp József gyerekkorában ismerte. „Először a családot találtuk ki.
A flegma kamaszlány, a zsörtölődő szomszéd, a pipogya férj – mindannyiunk által ismert figurák. Hufnágel Pistivel együtt jártam óvodába. Azóta nem találkoztunk, de a film után több Hufnágeltől is kaptam levelet” – nyilatkozta a rendező 1988-ban.
7. Nepp József és Romhányi József egy évig írta a második évad cselekményeit, a Mézga Aladár különös kalandjait. Egy epizód hozzávetőlegesen nyolc-tízezer rajzból áll. Ezt elkészíteni aprólékos, hosszú és igen fárasztó munka volt.
8. Harkányi Endre színművész kölcsönözte a hangját a családfőnek, Mézga Gézának. „Nem mi jelentkeztünk, hanem minket kértek fel a szinkronra, én pedig szívesen mentem, hiszen kellett a kiegészítő kereset. Hozzáteszem, ennek ellenére méltatlanul keveset kaptam. Jó, ha 500 forintot óránként, de ettől függetlenül szerettem azt a munkát. Akkor még a hangunkat előre felvették, a karaktereket csak utána animálták, ami nagyon érdekes volt” – emlékezett vissza a színész, aki azt is bevallotta, nem gondolta volna, hogy Mézga Géza ennyire meghatározza majd a pályafutását.
9. Az első két szériában a zongoraművész, akkor még gyerekszínész Némethy Attila szinkronizálta Aladárt, s Lükének csúfolták néha a suliban. „Annyiban hasonlítok Aladárra, hogy nálunk én vagyok a család technikai szakembere. Én csinálom meg a biztosítékot, igaz, hogy én is csapom ki. Különben nem hasonlítok Aladárra, ő ugyanis higgadt, ezt pedig rólam nem lehet elmondani. Mégis az iskolában mindenki csak Lükének becéz, vagy legjobb esetben Aladárnak szólít. Kibírom. Csak aztán az Aladár névnapot is ünnepeljék meg velem!” – viccelődött 1970-ben.
10. Geszti Péter a harmadik évadban csatlakozott a csapathoz Aladárként. „Hetedikes vagy nyolcadikos voltam, amikor megkaptam Aladár szerepét. A lüke fiút alakítani nem volt olyan menő akkoriban, de azért nagy dolognak számított.”
11. Paulának Győri Ilona adta a hangját, MZ/X Somogyvári Rudolf, Blöki Szabó Ottó, Máris szomszéd pedig Tomanek Nándor, majd Bárdy György hangján szólalt meg. A harmadik, Vakáción a Mézga család széria mesélője Gálvölgyi János volt.
12. Mézgáék nemcsak Magyarországot hódították meg, a sorozatot Bulgáriában, Olaszországban, Franciaországban, Csehországban, Németországban, Kubában és Szlovákiában is óriási sikerrel sugározták. Mézga Gézát az olaszoknál Sandor Mezilnek hívták, a szlovákoknál Gejza Miazga néven futott, a cseheknél pedig Pepe Smolík lett. A csehek minden nevet átírtak, így lett Krisztából Tyna, Aladárból Ládínek, Blökiből pedig Zoro. Németországban Aladárt Archibaldnak hívták. A macskát Olaszországban nevezték át, a Maffia név valahogy nem cseng jól Itáliában, így belőle Grinfia lett.
13. Földessy Margit kölcsönözte Kriszta hangját. „Fantasztikus időszak volt, hiszen még főiskolás sem voltam, de már dolgozhattam a szakmában. Imádtam Kriszta bőrébe bújni, és kényeskedő személyisége ellenére a karakterét is. Sokan nem tudják, de Nepp József Kriszta hosszú táncos lábait és copfjait rólam mintázta a rajzokban. Azt mondta, fontos számára, hogy egyezzünk a karakterrel. Én pedig nagyon boldog voltam ettől.”
14. 2015-ben egy prágai színház a legmenőbb cseh sztárszínészekkel állította színpadra Mézgáék legújabb történetét. A darab hatalmas siker volt Csehországban.
15. A titokzatos Hufnágel az utolsó évad A fekete arany című részében feltűnik egy pillanatra, ám a fejét és nyakát kendő, míg arcát fekete festék fedi. Paula egykori udvarlója mindenkit foglalkoztatott, és nemcsak azért, mert az összes rész végén felemlegette őt a családanya, hanem azért is, mert kíváncsi volt gyermek és felnőtt, valóban más lett volna-e mellette az élet. A kérdésre a rajzfilmsorozat befejező részében adta meg a választ Paula: „Hufnágel Pistinek ugyan 12 gazdag nagybácsija volt, de most már kezdem belátni, hogy unatkoztam volna mellette.”
Szöveg: Szabó Csaba
Fotó: A Mézga család Romhányi József és Nepp József nyomán – Írta: Rigó Béla, Illusztrálta: Ternovszky Béla, Csákovics Lajos, Weigert Miklós
