„A legegyszerűbb pocsékolásmentes tipp az élelmiszergazdálkodásban egy háztartáson belül, a tervezés” – kezdi Borbás Marcsi a hulladék csökkentésének alapjaival. „Ne csak 1-1 napra tervezzünk, hanem, mondjuk, egy hétre vagy akár egy hónapra előre is. Nagyon sok hulladék úgy képződik, hogy megveszünk egy adott ételhez több zacskó alapanyagot, és mire megint eszünkbe jut, hogy újra használjuk, addigra belemegy a moly vagy megromlik. Épp ezért számoljunk a fel nem használt élelmiszerekkel már a következő héten.”
Tudatos főzés
„Soha nem főzök csak úgy hasraütés-szerűen. Adagokat készítek, éppen annyit, amennyiről tudom, hogy elfogy. Inkább mindennap beállok a konyhába, ha lehetőségem van rá, de lecsót például két napra szoktam főzni” – meséli Marcsi.
A termés mindig pont elég
„A kertben sosincs fölösleg: eleve az ember úgy tervezi a vetést, hogy tudja, hány főre termel, és általában meg tudjuk enni a zöldségeket és a gyümölcsöket – mondja a műsorvezető, aki azt is hozzáteszi: – Tavasztól ősz végéig, amíg terem a kert, nem köretként esszük a zöldséget, hanem főételként: zöldségebédeket főzök. Már millió receptet találtam ki, hogy minden alapanyagot felhasználjak, de azért sincs maradék, mert ami pluszban van, azt elteszem télire.”
Mi készüljön zöldségekből?
„Rengeteg paradicsomom van, amiből nemcsak paradicsomlevet vagy -szószt rakok el, hanem csak úgy leforrázom a zöldséget, lehúzom a héját, és negyedelve a saját levében kidunsztolom. Külön teszem el a piros és a sárga paradicsomokat – mesél a módszeréről. – A későbbiekben számos ételhez fel tudom majd használni, például töltött paprikához, lecsóhoz, shakshukához, de akár mártásnak is zseniális. A patisszonból általában pástétomot készítek: megsütöm, majd fűszerekkel, főként bazsalikommal leturmixolom. Finom mártogatós lesz belőle, de húsok mellé is tökéletes. Előfordul az is, hogy a zöldségeket blansírozva fagyasztom le, és arra is figyelek, hogy a héjuk se kerüljön a szemetesbe. Mindig alaposan megtisztítom őket zöldségkefével, megmosom, majd meghámozom. A leveshez használt zöldségek héjából alaplevet főzök, amit később is felhasználhatok, hogy plusz ízeket adjon az ételekhez.”
A csontot se dobjuk ki!
„Amikor sült húsokat vagy oldalast készítek, lefejtem a húst, és a csontokból húslevest főzök. Hihetetlenül erős és ízletes alaplé lesz belőle, és jó érzés, hogy így máris kétszeresen hasznosítottam az ételt, hiszen a maradék csontból is kifőzöm az összes ízt” – mesél a kedvenc konyhai mesterfogásáról Marcsi.
Mi legyen a sok gyümölccsel?
„Szeretem a gyümölcsöket minél változatosabban felhasználni, ezért gyakran variálok az ízekkel. Szilvából már készítettem lekvárt, tettem el befőttként, savanyítottam, sőt magozott szilvát is készítettem belőle. A fekete ribizlit és az áfonyát együtt főztem meg lekvárnak, ahogyan az epret is a málnával rakom el.” De Marcsi nem csak klasszikus alapanyagokban gondolkodik:
„A dinnye héját mindig sajnáltam a kukába dobni, és miért is kellene, hiszen számos módon felhasználható. Ha lehámozzuk a vastag külső héját, és apróra vágjuk, dzsemet is lehet belőle készíteni, de az is előfordult már, hogy beleturmixoltam a reggeli smoothie-ba. Finom, frissítő ízt ad neki, és lehet más zöldségekkel, gyümölcsökkel kombinálni, vagy akár csinálhatunk belőle nassolnivalót. Ha vékony kis darabokra vágjuk, majd cukorszirupban megfőzzük, és hagyjuk kiszáradni, olyan lesz, mint gyerekkorunkban a zselés cukorka, azzal a különbséggel, hogy egészségesebb.”
Végső esetben komposzt
„Ha végül nem tudom felhasználni a megmaradt zöldséget, gyümölcsöt, a komposztba rakom, és jövőre remek humuszt nyerek belőle. Soha nem pazarolok, a tojáshéjat mindig összetöröm, és az is a komposztra kerül, hiszen jó tápláléka a földnek.”
Persze ehhez is van egy ügyes tippje. „Ha van egy ágyásom, és másod- vagy harmadvetést végzek, akkor a két sor közé, ahová vetek, készítek egy mélyedést a talajba, és egyenesen oda töltöm be a konyhai zöldséghulladékot. Ahogy bomlik, a tápanyagok szépen beszivárognak a növények gyökereihez. Ha megromlott tojásom van, a paradicsomtő közelében vágok egy mélyedést, beledobom a romlott tojást, egy kicsit megütöm, majd befedem. Ez remek kalcium-utánpótlást biztosít a paradicsomok számára. A japán bokashi háztartási komposztálóban a zöldséghulladékok mellett akár még a csirkecsontot is gyűjthetjük. Szagmentesen érlelődik a hulladék a lakásban, és hat hét után a virágokra és a növényekre kerülhet. Így semmi nem válik hulladékká, pláne nem az értékes élelmiszer.”
Elég a kevesebb is
„Vásároljunk kevesebbet, az adagok főzésénél ugyanis rájövünk majd arra, hogy kisebb mennyiséggel is jóllakunk. És van egy másik remek tippem, ami nekem egyébként nagy kihívást jelentett: próbáljunk meg picit lassabban enni. Rájöttem, ha odafigyelek az evés minőségére, hamarabb eltelítődök, ami nemcsak a pénztárcának tesz jót, hanem az alakunknak is” – emeli be az egészséges életmódba is a tudatosságot a műsorvezető.
Nem csak a spórolás miatt fontos
A gasztroműsorok sztárjának több érve is van a maradékmentes szemlélet mellett. „Rossz érzés, hogy van, aki nem veheti meg az adott ételt, nálunk pedig megy a kukába. Ezért is jó a balkonon is kertészkedni, vagy egy virágos kertbe haszonnövényt ültetni, mert ezáltal látjuk, mennyi munka és idő, mire a magból termés lesz, és máshogy állunk hozzá. Ha mi magunk termesztjük, már nem fogjuk annyira könnyen a kukába dobni az ételt.”
Fotó: Borzi Vivi
