Nem sejtette mi vár rá
Aztán jött az ügyeskedők hada, a finom és kegyetlen zsarolások, az ígérgetések, a gonosz pletykák és lejáratások. Egy új élet, egy mocskos világ, amelyre nem volt felkészülve. Nem bírta. Sok volt. A többi ma már ismert. 1986. július 10-én, kora délután hazament, felsietett a családi ház emeletére és bevett az édesapja gyógyszeréből 24 pirulát. Segélykérés volt ez, de annak a legrosszabb módja.
Nem akarok meghalni!
– hadarta az édesanyjának, mikor tudatosult benne, hogy mit tett. Két mentőkocsi érkezett. Mindent megtettek, hiába. A királynő meghalt. A részleteket csak utólag tudtuk meg. Mert ilyen világ volt. Elhallgatott.
Ne felejtsük, ugyanebben az évben volt a csernobili atomkatasztrófa április végén. Miközben fent tudták, hogy nagy a baj, az átlagember vidáman sétált a májusi esőben. Mert azt csak később mondták el, hogy nem kellett volna és mossuk meg jól a gyümölcsöt.
Eldugták a halálhírét
Molnár Csilla halálát nem hallgatták el, inkább eldugták a lapokban. A Népszabadság például csak a 7. oldalon, ott is néhány sorban hozta a gyászhírt, a Népszava pedig a 12. oldalon írta meg ugyancsak szűkszavúan. Ellenben mindkét lap nagy terjedelemben gyászolta a vietnámi kommunista párt központi bizottságának főtitkárát, Le Duant, aki 79 éves korában halt meg.
Az emberek aztán másnap, július 11-én ugyanúgy ültek a strandon a pokrócon, a campingek tele voltak fehér és világoskék Trabanttal és néhány karamell színű Mercedesszel, és ha valaki kedvesen nézett a büfésre, akkor több reszelt sajtot kapott a lángosra, mint más.
Ha Molnár Csilla nem jut a szépségverseny döntőjébe, valószínűleg ott napozott volna a fonyódi strandon az egyik pokrócon a barátnőivel és azon nevetgéltek volna, hogy a magyar vagy a holland fiúk a helyesebbek a parton. Ha így lett volna, Molnár Csilla 56 éves lenne. Helyette évtizedek óta egy mázsás, hideg kő alatt pihen a temetőben…
Forrás: Újságmúzeum
Fotók: Fortepan / Gábor Viktor
