Romhányi József életéről könyv jelent meg
Kevés magyar alkotó mondhatja el magáról, hogy generációk nőttek fel a szövegein. Romhányi József azonban biztosan közéjük tartozik. A Macskák musical sziporkázó fordításai, a Frédi és Béni vagy a Doktor Bubó legendás nyelvi humorral fűszerezett szövegei, a Mézga család, valamint több magyar opera librettója is az ő nevéhez fűződik. Most új könyv idézi fel a zseniális író életét és személyiségét Várkonyi Judit tollából: „Az aduász – Romhányi József élete egy körben” címmel. A kötet bemutatóját a budapesti Fészek Művészklubban tartották, ugyanis ez volt a könyv sztárjának törzshelye. Ide járt bridzsezni jó barátjával, Ferenczi Györggyel – írta meg a BEST magazin.
Romhányi József és lánya, Ágnes
A bemutatón ott volt lánya, Romhányi Ágnes műfordító, dramaturg, egyetemi tanár is, aki megható és derűs emlékeket idézett fel édesapjáról.
„Apunak volt otthon egy dolgozószobája. Ha alkotott, pláne, ha zenére, akkor nem lehetett zavarni. Anyámnak is remek humora volt, abban az értelemben, hogy jól értette apu poénjait, sokat nevettünk otthon. Rengeteget játszottunk és sokat mentünk sétálni, vagy operába” – mesélte Ágnes.
A boldog házasság titka
Romhányi József lánya azt is elárulta, hogyan ismerkedtek meg a szülei, és hogy ehhez bizony Fényes Szabolcs zeneszerzőnek is köze volt.
„Az ő felesége volt Csikós Rózsi primadonna, anyu gyerekkori barátnője. Amikor egyszer apu náluk vendégeskedett, betoppant anyu, hogy Rózsitól kölcsönkérjen egy ridikült. Rózsi édesanyja, Vilma néni javasolta apámnak, ha annyira meg akar nősülni, itt van ez a szép lány. Fényes Szabolcs elhívta őket valahova, majd diszkréten lelépett” – emlékezett vissza nevetve.
A házasságuk boldog volt, és bár akadtak nehezebb időszakok, egy kis humorral, na meg rengeteg szeretettel mindig átvészelték.
Romhányi József lánya sok írásnál asszisztálhatott
„Apu verses meséi felnőtthangon íródtak. Utálta, ha a gyerekeknek gügyögtek, engem is felnőttesen kezelt. Mindig felolvasta nekem a meséket, amikbe beleszólásom volt. Ha valamit nem értettem, azt hasznos visszajelzésnek vette, hiszen úgy gondolta, hogy akkor a kortársaim sem fogják érteni. A szenzációs fordításaival kapcsolatban mindig azt mondta: az anyanyelvet kell kiválóan tudni, hogy remek alkotások szülessenek, és nem pedig az idegen nyelvet. Nem is szerette azt a szót, hogy fordítás, azt mondta, hogy meg kell írni magyarul a szöveget.”
Ez is érdekelhet
Hozzátette Ágnes, hogy a Frédi és Béni például eredetileg csupán rajzos poénokra épült, de édesapja különleges rímes prózát alkotott hozzá. Olyat, ami az eredeti szájmozgáshoz is illeszkedett. Így született meg a legendás magyar szövegvilág, amely nélkül ma már elképzelhetetlen a rajzfilm.
A teljes cikket megtalálod a BEST magazinban. Keresd az újságárusoknál!
Fotó: Dívány, Nők Lapja
