Harminc év alatt megszokja az ember a másik jelenlétét: a reggeli kávé illatát, a közös nevetéseket, a csendeket is, amelyek már nem feszélyeznek, hanem otthonossá válnak. Bujtor István és felesége, Judit kapcsolata is ilyen volt – hosszú és szenvedélyes, mélyen összetartoztak ők ketten.
Három évtizeden át éltek szerelemben
Szerelmük három évtizeden át tartott, nem hullámvölgyek nélkül, de mindig ugyanazzal az egymás felé fordulással. Bujtor temperamentuma, életigenlése és Judit visszafogottabb, biztos hátteret adó személyisége különleges egyensúlyt teremtett köztük.
Budai otthonában fogadta a Best magazin munkatársát Bujtor István özvegye, aki egészen a színész váratlan haláláig itt, ebben lakásban élte napjait imádott férjével. Közel harminc közös év jutott nekik tele sikerekkel, kalandokkal és közös álmokkal.
Távkapcsolatban is jól működtek együtt
Kiderült, nem sokkal a házasságkötésük után Juditot a Malévnél Münchenbe nevezték ki képviselet-vezetőnek, így öt évig éltek távházasságban. Szó volt róla, hogy István is utánamegy, de nem akart háztartásbeli lenni, így inkább folytatta itthoni karrierjét és hetente utazott a feleségéhez.
„Sokan kérdezték tőlünk, hogyan lehet így fenntartani egy házasságot, de az idő minket igazolt. Hogy Szécsi Pált idézzem: ’A távollét olyan, mint a szél. A kis tüzeket kioltja, a nagyokat fellobbantja.’
A mi szerelmünk pedig harminc évig lángolt”
– mesélte a BEST-nek Judit, aki szerint az lehetett a boldogságuk titka, hogy soha nem telepedtek rá a másikra, mindenkinek megvolt a maga élete, a szerelem volt közös.
Ezeket olvastad már?
Csak egymásnak és egymásért éltek
„Nem egóból működtünk, hanem egymás iránt érzett tiszteletből és szeretetből. Tökéletes volt az életünk” – meséli Judit, hozzátéve, azt tervezték, hogy Tihanyban, együtt öregszenek majd meg és töltik békésen nyugdíjas éveiket.
- szeptember 25-én azonban örökre szertefoszlott ez az álom.
„Egy szempillantás alatt minden véget ért. Amikor 2009-ben elveszítettem Istvánt, azt hittem, vége a világnak. Mindig vártam a következő napot, hetet, hónapot, hátha jobb lesz, könnyebb lesz, de nem lett.
Szerintem az idő sem gyógyítja be a sebeket!
Három évig a lábamat sem tettem ki a lakásból. Vegetáltam. Nem akartam a férjem nélkül létezni.”
A Balatont is kerüli azóta
Judit szavai mögött nemcsak a gyász, hanem egy hosszú közös élet minden emléke ott húzódik: a közösen felépített világ, amely egyik pillanatról a másikra változott meg.
Bujtor István halála nemcsak egy szeretett művészt vett el a közönségtől, hanem egy élettársat is attól a nőtől, aki mellette élte le az életét. A veszteség azóta is vele van – mert vannak kötelékek, amelyek nem oldódnak fel az idő múlásával sem. Olyannyira nem, hogy tíz éve Judit a tihanyi közös álomotthont is eladta, a Balatonba pedig azóta sem tette be a lábát, hogy a színész 17 éve elhunyt.
