„Ha valaki egész nap ugyanazt a monoton mozdulatsort csinálja a kezével, mint például a gépelés vagy a futószalagra pakolás, az alagút szindrómához is vezethet. A betegség azt a kezet támadja meg, amelyet többet használunk. Az inak és ínszalagok gyulladását eredményezhetik, melyek megduzzadnak, és nyomják a nervus medianust. Már enyhe tünetek jelentkezése esetén is érdemes neurológushoz fordulni” – javasolja dr. Sólyom András, az Országos Idegtudományi Intézet főorvosa, neurológusa, klinikai neurofiziológusa.
Hormonok is okozhatják
„A szövetek a hormonszintek változása miatt is megdagadhatnak. A betegség ezért gyakoribb terhesség alatt, fogamzásgátlók szedésekor, illetve a változókorban. Más egészségügyi problémák, mint a cukorbetegség, a pajzsmirigy-elégtelenség, a reumás ízületi gyulladás vagy a csukló sérülése szintén okozhat alagút szindrómát. A csukló csontjai és ínszalagjai által körülhatárolt terület a csuklóalagút.
A kartól a kézfej felé ebben haladnak végig a tenyér izmainak és érzékelő pontjainak idegei, valamint itt találhatóak a kézfej mozgatóizmait a csonthoz rögzítő inak. Ez az alagút összeszűkül, ha az ínszalagok vagy az inak megduzzadnak, a csuklócsont elmozdul, csontkitüremkedés keletkezik vagy a szövetek megduzzadnak, bevéreznek. Ez a szűkület fájdalmat, zsibbadást és gyengeséget okozhat.”
Figyelmeztető jelek
„A tünetek néha hirtelen jelentkeznek, máskor csak lassan alakulnak ki. A carpalis alagút szindróma általában zsibbadással, fájdalommal, villanyozással vagy e három kombinációjával kezdődik. A zsibbadás elsősorban a hüvelyk-, mutató-, középső és ritkábban a gyűrűsujjban jelentkezik. A panaszok gyakran éjszaka jelentkeznek, de előfordul, hogy nappal is előfordul, főleg bizonyos tevékenységek közben. Ilyen lehet az autóvezetés, az írás, a biciklizés is. Először csak azt vesszük észre, hogy nem tudjuk olyan erősen fogni a tárgyakat, mint korábban, gyakran leejtünk dolgokat. Súlyosabb esetekben a hüvelykujjpárna izmai elsorvadnak, és az ujjak végében az érzékelés egyre csökken, mígnem teljesen megszűnik. Ebben a fázisban a kéz jóval sérülékenyebb.”
Kezelés
✔ Amikor még enyhék a tünetek, akkor lehet, hogy elegendő, ha kíméljük az érintett kezet, de a legjobb, ha éjszakára sínbe rakjuk vagy más módon rögzítjük.
✔ Kiegészítésként és súlyosabb esetben használjunk szteroidmentes gyulladáscsökkentő kenőcsöt, gyógyszert.
✔ A gyulladást és az ödémát az adott területre célzott fizikoterápia jelentősen csökkenti.
✔ Ha rosszabbodik a helyzet, akkor az adott pontot szteroidos injekcióval kell kezelni.
✔ A legsúlyosabb esetben azonban elkerülhetetlen az ideg műtéti felszabadítása.
Házi praktikák megelőzésre
- B6-vitamin A B6-vitamin alapvető fontosságú az idegek egészséges működéséhez, ennek hiánya hajlamosít minket a betegség kialakulására. A B6-vitamin emellett hozzájárul a gyulladás csökkentéséhez és a vérkeringés javításához is.
- Együnk sok ananászt! Az ananászban nagy hatékonyságú gyulladáscsökkentő enzim található, a bromelin. Aki nem szereti az ananászt, az beszedheti tabletta formájában is.
- Kurkuma: A kurkuma szintén az egyik leghatékonyabb gyulladáscsökkentő, ráadásul hosszú időn keresztül biztonsággal alkalmazható.
- Tartsunk szünetet! Ismétlődő kézmozdulatokkal járó munka – gépelés, kötés, zenélés – közben tartsunk gyakran szünetet. Óránként legalább egyszer álljunk fel, nyújtsuk ki az ujjainkat, és lazán rázogassuk a kezünket.
- Jegeljük a fájdalmat! A fájdalom jelentkezésekor jegeljük a csuklót. Tegyünk egy zacskóba jégkockát, tekerjük be egy puha, vékony ronggyal, és tegyük a csuklónkra óránként legalább 10 percre. Ez csökkenti a fájdalmat és a gyulladást.
- Párnákra fel! Lefekvéskor polcoljuk alá párnával a csuklónkat.
Tudta?
Az időben felismert alagút szindróma megfelelő kezelésével megelőzhető a maradandó idegsérülés, akár tünetmentessé is tehető, de a kiújulásra sajnos minden esetben lehet számítani, főleg ha a kiváltó ok továbbra is fennáll.
Fájdalommentes vizsgálat
„A biztos diagnózishoz EMG-vizsgálat szükséges. A módszer fájdalommentes, legtöbbször felületi elektródákat használunk. Szükség lehet időnként tűelektródás vizsgálatra is, amely csekély kellemetlenséget okozhat” – mondta dr. Sólyom András.
Fotó: pexels
