Egészség

A mióma kialakulása, kezelése: minden, amit a jóindulatú daganatról tudni kell

Az egyik leggyakoribb nőgyógyászati betegség a 30-50 éves korosztályban minden ötödik nőt érint. Van, aki panasz nélkül él együtt vele, másnak viszont megnehezíti az életét. Bár a kialakulásának pontos okát még nem fejtette meg az orvostudomány, sok minden mást igen.

Túlzás nélkül mondható, hogy mindenki családjában, ismeretségi kö­rében akad olyan, aki miómával él, vagy éppen ettől szenved. Úgy tűnhet, hogy az utóbbi években egyre több a miómás páciens, azonban szakértőnk, dr. Hazay Máté, a Szent János Kórház szülész-nőgyógyásza szerint ez inkább csak a képalkotó diagnosztika (ultrahang, MRI) fejlődésének és a miómák hatékonyabb felismerésének köszönhető. Mi sem bizonyítja jobban, hogy nem újkeletű betegségről van szó, mint hogy már Hippokratész is ismerte, és méhköveknek nevezte a göböket.

Akár dinnye nagyságban

A méh mint szerv normál állapotban simaizomsejtekből épül fel. „A mióma egy jóindulatú daganattípus, ami fokozottan osztódó, növekvő simaizomsejtekből áll. Az esetek túlnyomó többségében tehát jóindulatú, jól kezelhető folyamatról van szó.  A mióma néha egyetlen daganatgócból áll, de gyakran több góc is előfordul egymás mellett, ezek egyaránt lehetnek kicsik és nagyok. A mióma nagysága igen széles határok között változhat, a néhány milliméterestől akár dinnye nagyságúig is terjedhet – magyarázza Hazay doktor.

Bár igen gyakori ez a fajta betegség, a kialakulásának okát nem tudjuk pontosan. Genetikai tényezőket (hajlamot), környezeti ártalmakat és hormonhatást is feltételeznek a betegség kialakulásában, valószínűleg a petefészek rendellenes működése is szerepet játszik ebben. A hormonális hátteret bizonyítja, hogy az ösztrogén hatására a mióma mérete megnő.

Attól függ, hol kezdett nőni

Sokszor a mióma nem is okoz észrevehető panaszt, csak rutin nőgyógyászati vizsgálat, vagy hasi ultrahang vizsgálat során „véletlenül” derül rá fény. Panasz esetén bizony nagyon változatos tüneteket okozhatnak a miómák aszerint, hogy pontosan hol helyezkednek el és mekkora méretűek.

„Egy kicsi, cseresznye nagyságú mióma is vérzészavarral járhat, ha a méhüreg belsejében van, és fordítva: nagy, akár sárgadinnye nagyságú mióma is észrevétlen maradhat, ha a méhből »kifelé«, a hasüreg felé növekszik” – mondja a szülész-nőgyógyász.

A panaszok igen sokrétűek lehetnek: általában erős, illetve rendszertelen menstruációs vérzés, alhasi görcsölés, teltségérzet, esetleg vizelési inger vagy székrekedés formájában jelentkezhet, ha a mióma a húgyhólyagot vagy a végbelet is nyomja.

„Bizonyos típusú miómagöbök a tengelyük körül megcsavarodhatnak, ami elszorítja a göb vérellátását, és ez a szövetek hirtelen elhalásához vezethet, ami komoly fájdalommal jár, szerencsére azonban ez ritka jelenség” – magyarázza a szakorvos.

Mi tudnak tenni az orvosok?

Panaszt nem okozó miómát nem feltétlenül kell kezelni. „Fontos tudni, hogy a miómák mérete általában hosszú ideig stagnál, vagy lassú növekedést mutat, akár több évig is változatlan formában lehetnek jelen. Mivel hormonfüggő daganatról van szó, a terhesség alatt a miómák látványos növekedésnek indulhatnak, szülés után pedig általában visszazsugorodnak a kiinduló méretre. 50 éves kor körül pedig, amikor beköszönt a változókor, és a petefészkek hormontermelése gyakorlatilag leáll, a miómák is visszafejlődnek. A kezelési stratégia nagymértékben függ a páciens élethelyzetétől, panaszainak erősségétől, a gyermekvállalási szándékától, illetve a miómák számától, elhelyezkedésétől és méretétől” – tudjuk meg Hazay doktortól.

  1. A legkisebb megterhelést a gyógynövényes készítmények (pl. zöldtea-kivonat), illetve a hormongyógyszerek jelentik, ezek inkább a tünetek enyhítésében, az életminőség javításában tudnak segíteni. Bizonyos esetekben a vérzészavar kezelésére jó választás lehet egy fogamzásgátló tabletta vagy hormontartalmú, méhen belüli eszköz is.
  2. „A következő lehetséges szint a mióma-embolizáció, amikor a combartérián keresztül katétert vezetnek be a miómát ellátó érig, és azt speciális anyag befecskendezésével elzárják. A mióma itt sem szűnik meg, de nagymértékű zsugorodást lehet elérni. Ezt a beavatkozást radiológus kollégák végzik” – mondja az orvos.
  3. Ezenkívül a klasszikus műtét is megoldás lehet. Ennek két verziója is lehetséges: a konzerváló műtétnél a cél csak a miómagöb(ök) eltávolítása, lehetőleg normális méh kialakításával (ez sajnos nem mindig lehetséges). Ez azoknál a pácienseknél fontos, akik gyermeket szeretnének, de a meddőség hátterében éppen a miómabetegség áll.
  4. A másik műtéttípus a méh (és vele együtt a miómagöbök) teljes vagy csaknem teljes eltávolítása. A panaszok ebben az esetben nagymértékben csökkennek, viszont további gyermekvállalás értelemszerűen már nem lehetséges. Mindkét műtéttípus végezhető nyitott hasmetszéssel vagy hastükrözéssel is. Az utóbbi kisebb beavatkozás, és hamarabb gyógyul.

Ami hatással lehet a kialakulására

Szakértőnk szerint sajnos nincs biztos recept arra, hogy megelőzhető lenne a betegség. „Bizonyos orvosi tanulmányok megemlítik a D-vitamin-pótlás és egyes zöldségek fogyasztásának pozitív szerepét: a hüvelyesek, a brokkoli, a friss zöldségek és gyümölcsök sokat tudnak segíteni. Szintén érdemes káliumban gazdag ételeket (pl. avokádó, banán, citrusfélék, sárgadinnye, datolya) fogyasztani. Az alkohol és a vörös húsok viszont negatívan befolyásolják a mióma kialakulását.

Fotó: adobestock