A düh, a bosszúság, a harag egyáltalán nem kellemes érzés, és könnyen át is veheti fölöttünk az uralmat. Például akkor, ha egy autós túl lassan döcög előttünk, de mi nagyon haladnánk, vagy ha a főnökünk szúrt le valamiért, amit igazságtalannak érzünk, de még attól is haragosak lehetünk, ha a szomszéd hangosan hallgatja a zenét, amikor mi pihennénk. Minden embernél más az ingerküszöb, valaki hajlamosabb egy apró dolgon is felidegesíteni magát, míg másnak táncolni lehet az idegein.
Az elfojtott düh árnyoldalai
Hogy mi történik a testünkben egy feszült, elmérgesült helyzetben? A pulzusunk, a vérnyomásunk és a testhőmérsékletünk is jelentősen megemelkedik, készenlétbe helyezve minket „az ugrásra”, egy esetleges kihívásra, ami több millió éves ősi ösztönünk, még a vadászó elődeink idejéből. És mivel egész gyerekkorunkban azt hallgattuk, hogy uralkodjunk a haragunkon – és persze hogy kerüljük el a konfliktusokat –, igyekszünk minél hamarabb lecsendesíteni az érzéseinket.
A békességre való törekvésen túl azért is nyomjuk el magunkban a dühöt, mert a szervezetünk is ezt kívánja tőlünk. Kutatások bizonyítják, hogy az indulatos emberek hajlamosabbak a gyulladásos megbetegedésekre, szívrohamra és szélütésre. Azonban az is fontos tényező – és jó tudnunk róla –, hogy az elfojtott haragnak is sok árnyoldala van, többek között a testi-lelki egészségünket is károsíthatja. Ez különösen akkor igaz, ha a kiváltó okokat nem kezeljük. Ezért ezekről nyugodt lelkiállapotban érdemes beszélni.
Erre használhatjuk
Minden érzelemnek van értékes oldala, hiszen azok nélkül nem fejlődne a személyiségünk, nem tanulnánk a hibáinkból. Csakúgy, mint a félelem, az öröm vagy a szomorúság megélése, a harag is támogathat, előrébb vihet minket az életben, ha azt megfelelő módon kezeljük.
Dr. Heather Lench pszichológus és agykutató professzor egy texasi egyetemen. Az ő friss tanulmányaiból a következő megállapításokat vonhatjuk le.
✔ Fokozza és javítja a teljesítményünket
A harag érzése arra ösztönöz bennünket, hogy elkezdjük leküzdeni a kihívásokat. Dr. Heather Lench arra jött rá a különböző csoportkísérletek alkalmával, hogy a résztvevők akkor teljesítettek a legjobban, ha haragot éreztek, szemben a projektben tesztelt más érzelmű emberekkel. „Azokban a helyzetekben, melyekben kihívásokat kell legyőzni, hogy megoldjunk valamit, a düh hasznos lehet számunkra, mivel könnyebben átugorjuk az akadályokat” – mondja dr. Lench. Például egy rejtvényekkel végzett kísérletben a dühös emberek tovább kitartottak a feladatok megoldásában, és kiváló teljesítményt nyújtottak. Aki viszont szomorkásan, szórakozottan vagy vágyakozva több időt töltött a feladattal, az egyáltalán nem segítette, inkább hátráltatta a teljesítményét. Ugyanakkor az is érdekes, hogy bár a dühös csoport jóval ügyesebb volt, de több alkalommal is csalt a többiekhez képest – ez viszont azt bizonyítja, hogy a harag negatív következményekkel is járhat. A szakember szerint ezért fontos, hogy a haragot mindig tudatosan használjuk problémamegoldásra, és ne engedjük, hogy eluralkodjon rajtunk, vagy átvegye az irányítást.
✔ Felnyitja a szemünket mások problémái felé
A harag a számunkra fontos társadalmi és politikai kérdésekben is segíthet minket. Dr. Lench egy játék során bevont egy olyan tagot is a csapatba, aki láthatóan tisztességtelen módon ügyködött, így elérve, hogy dobogós helyezést érjen el. A pszichológus megvárta, amíg a tisztességes, nem csaló módszerekkel játszó tagok pulzusa és testhőmérséklete megemelkedik, majd arra kérte őket, hogy írjanak alá egy tiltakozó petíciót az inkorrekt tandíjemelés eltörlésének támogatására. A haragcsoportba tartozók szívesebben írták alá a papírt – és nem a személyes érintettség okán, hanem mások problémáit szem előtt tartva –, mint azok, akikre nem hatott a csaló. Tehát összeségében ez azt bizonyítja, hogy a dühös emberek nagyobb valószínűséggel foglalkoznak a társadalmi problémákkal, és szállnak szembe az igazságtalansággal, a másokat bántókkal.
✔ Pozitívan hathat a kapcsolatunkra
Vannak olyan esetek, amikor a harag érzése a házasságon belül is hasznos lehet. Például arra ösztönözhet minket, hogy tisztázzuk a szükségleteinket a párunkkal szemben, és azokról a dolgokról kommunikáljunk, amelyek javíthatják a viszonyunkat. „Van néhány olyan izgalmas tanulmány a 80-as évekből, amelyek azt sugallják, hogy amikor a szerelmespárok vitába keverednek egy problémával kapcsolatban, amely haragot és a frusztrációt vált ki belőlük, a leggyakoribb eredmény a kapcsolat javulása” – mondja dr. Lench. Itt természetesen egyáltalán nem mindegy, hogyan, milyen módon, milyen hangnemben beszélünk a másikkal, ahogyan az is lényeges, hogy ne próbáljuk meg mindenáron lenyomni, magunk alá gyűrni a másik felet. Azt is kimutatták, hogy ha a dühöt a megfélemlítésre használjuk, azzal csakis ártunk a kapcsolatunknak. Sokat számít az intenzitás és a gyakoriság is. Ha a sok felindultságot újra és újra ugyanazon téma megvitatására használjuk, például egy múltban elkövetett hibát dörgölünk folyton a másik orra alá, vagy egyetlen, nekünk nem tetsző tulajdonságát emeljük ki rendszeresen, akkor az kiolthatja a pozitív érzéseket a kapcsolatból. Sok nézeteltérés az emberek között bizonyos időközönként, ciklikusan jelentkezik, és csak mélyebb elköteleződéssel – és esetleg kompromisszumokkal – tudunk a haragon túllépve megoldást találni. A düh – mint kiváltó ok – figyelmeztetésként abban is segíthet, hogy jelzést kapjunk arról: ideje megállni, és átgondolni a jelenlegi helyzetünket, illetve felismerni a partner szükségleteit. Így nagyobb esély van a problémák kezelésére és a boldogabb hétköznapokra.
Fotó: gettyimages
