Hasra ütés
Elgondolkodtunk már azon, hogy minden fontos dolog az életünkben a hasunkban történik? Ha meditálunk, akkor erre a területre összpontosítunk, ha légzésterápiát gyakorlunk, akkor ide szívjuk be a levegőt, ha bizonytalanok vagyunk, akkor hasra ütéssel hozzuk meg a nehéz döntést.
Tényleg két agyunk van!
Egy amerikai sejtbiológus könyvet írt, “A második agy” címmel. A kutató több bizonyítékkal is alátámasztja, hogy létezik a hasban egy második agy. Megállapította, hogy a koponyaagy és bélrendszer közötti sejtbiológiai azonosság meghökkentő. A professzor szerint a két agyunknak együtt kell működnie. Ha nem így történik, akkor a gyomorban eluralkodik a káosz, a fejben a pánik. Az információk eljuttatásának eszközei a gerinc idegsejtjei. Arra is rájött, hogy a bélidegrendszer sokszor észrevétlenül is befolyásolja az agy működését.
A hasunk érez, gondolkodik
„Szervezetünkben három helyen található neuron, azaz érző-gondolkodó idegsejt: az agyban, a gerincvelőben és az emésztőrendszerben. A bélfalunk izomrétegei között, a nyelőcsőnktől a végbelünkig terjedő négyszáz négyzetméteres nyálkahártyában legalább kétszázmillió neuron lapul. Ezt nevezzük bélidegrendszernek. Ne tekintsünk úgy a hasunkra, mint közel tízméternyi csőre, amibe az ételt és italt kell belejuttatnunk. Ennél ugyanis jóval intelligensebb ez a szervünk.
Ha csak annyi lenne a feladata, hogy az emésztésből visszamaradó salakanyagokat kiürítse a szervezetből, ahhoz egy ennél egyszerűbb rendszer is bőven elég lenne. Ezzel szemben a bélagynak elemezni kell a tápanyagok összetételét, döntenie kell, miből gyárt káliumot, vasat, magnéziumot, miből vonja ki a zsírt, szénhidrátot, vitaminokat, mit kezdjen az egészségtelen adalékanyagokkal, görcsbe rándul, ha rossz hírt kapunk, elveszi étvágyunkat, ha szerelembe esünk, borzalmasan tud fájni, ha túl sok stressznek vagyunk kitéve.
A bél a test legnagyobb védekező-szerve, itt találhatóak az immunsejtek 70%-a, amelyek megtanulják, hogyan különböztessék meg a jót a rossztól, elraktározzák az információkat, és képesek előhívni, amikor szükséges. A hasban lévő gondolkodó szerv szinte független elemző a testünkben. Az adatait maga tudja generálni, feldolgozni. Utasítást ad a szomszédos szerveknek, irányítja az izommozgást” – mondta a belgyógyász szakorvos.
A gyomrunk dönti el, hogy boldogok vagyunk-e
„A szerotonin, azaz a boldogság vagy örömhormon 90 százalékát is a bélrendszer termeli, márpedig ettől az anyagtól függ a kedélyünk. Hangulatunkat tehát nagyban befolyásolja a gyomorműködésünk. Ebből következik, hogy a bélrendszerünknek tényleg nemcsak a táplálékot kell feldolgoznia, hanem érzéseinket is. A depresszió kezelésére használt gyógyszerek is erre az elméletre épülnek” – tudatta a doktornő.
Befolyásolja a csontritkulást
„A bélidegrendszerünknek a különféle betegségek kialakulásában is szerepe lehet, már csak azért is, mert az immunrendszer döntő része is itt található. Egy kutatás arra az eredményre jutott, hogy a szerotonin bélből történő kiáramlását gátló gyógyszer késlelteti a csontritkulás kialakulását. Ez bizonyítja, hogy a bélrendszerünk működése és a csonttömegünk változása szoros kapcsolatban van egymással” – mondta a szakértő.
Az autizmus hat a bélidegsejtekre
Az autizmus egy olyan betegség, amelyben érintett lehet a bélrendszer. A kutató és kollégái kimutatták, hogy az agyi idegsejtek kapcsolatának kialakításában ugyanazok a gének játszanak szerepet, mint amelyek a bélidegsejtek kapcsolatában is részt vesznek. Az autizmus valószínűleg befolyásolja ezeket a géneket, ezért lehet, hogy sok autista gyermeknél lép fel emésztőrendszeri probléma is. Rájuk egyébként az is jellemző, hogy az átlagosnál nagyobb mennyiségben van jelen vérükben a bélsejtek által termelt szerotonin.
Emlékező has vagy tudatalatti?
A hasban nagyon sok érzelmi, lelki információ is tárolódik. Bizonyos események, szituációk képesek előhívni az élményeket, például bélösszehúzódásokat vagy más emésztőrendszeri reakciókat kiváltva. A kutatók ebből arra következtettek, hogy a has emlékezete nem más, mint amit mi tudatalattiként szoktunk emlegetni.
Fiatalon tanulékonyabb
A hasból sokkal több idegrost fut az agy felé, mint fordítva, a felfele szállított információk sokkal fontosabbak, mint a fentről lefelé futók. A hasi agy fiatalon tanul a legjobban. A koponyaagyhoz hasonlóan ugyanis a születés után is tovább érik, legalább három évig formálható és fejlődik. A bél korai tapasztalatai befolyásolják mindkét agy fejlődését.
Fotó: pexels
