Sok mozgás, kiegyensúlyozott étrend, alkohol- és dohányzásmentesség: az orvoslásban nem kérdés, hogy ezek a tényezők jelentősen csökkentik a betegségek kockázatát. Az egészségtelen szokások viszont növelik azt – például a magas vérnyomást, ízületi kopást, tüdőrákot, cukorbetegséget és sok más betegség kialakulását.
A betegségek nem visszafordíthatók
De mi van akkor, ha a diagnózisok már megvannak, és a rossz szokások régóta beépültek a mindennapokba?
„A vonat már elment, most már semmit nem ér a változtatás” – gondolhatná az ember, de a szakértő szerint ez tévedés.
„Bármely életkorban hasznos, ha teszünk valamit magunkért” – mondja Brigitte Buchwald-Lancaster főorvos, aki azt is kiemeli, hogy az időskori betegségeket nem lehet teljesen visszafordítani. „De nem is az a cél, hogy valaki tökéletes egészségi állapotba kerüljön.”
Ezt is olvasd el
Mediterrán étrenddel hosszabb élet
Ha valaki idősebb korban változtat a szokásain, életidőt nyerhet. Például az életmódváltás pozitívan hat a várható élettartamra. A szakértők különösen preferálják a mediterrán étrendet, ami sok friss zöldséget és gyümölcsöt, kevés húst, sok halat és minőségi olajokat jelent.
„Ha egy 20 éves áll át erre az életmódra, körülbelül tíz évet nyer. Ha egy 60 éves változtat, akkor is nyerhet nyolc évet” – mondja Rainer Wirth, a Német Geriátriai Társaság elnöke.
„Még egy 80 éves is nyerhet három évet.”
Az életidő akkor is meghosszabbítható, ha valaki leszokik a dohányzásról. Kutatások szerint még az erős dohányosok is négy évet nyerhetnek, ha 55–64 évesen hagyják abba.
Életminőségben is javulás
Az egészséges szokások nemcsak hosszabb életet, hanem jobb életminőséget is adhatnak. „A dohányzásról való leszokás után például jobban érzi magát az ember, javul az ízérzéke, csökken a krónikus légúti problémákra való hajlam” – sorolja Wirth. A tüdő működése erősödik, az érrendszeri betegségek kockázata csökken – még idősebb korban is.
A túlsúly csökkentése szintén enyhítheti a fájdalmakat. Ha könnyebb lesz a „hátizsák”, amit nap mint nap cipelünk, kevésbé fájnak az ízületek, például a térd.
Az egészséges életmód segít az önállóság megőrzésében is. „Nem kell élsportolónak lenni, fél óra séta naponta elég lehet. Ha azonban valaki semmit nem csinál, akkor az izmok leépülnek, a járás bizonytalanná válik, nő az esés kockázata – ami gyakran egy lefelé tartó spirál kezdete” – magyarázza Buchwald-Lancaster.
Ez a japán séta például kiváló választás lehet, ugyanis nem megerőltető, nem bántja az ízületeket sem, de kipróbálhatod a japán széktornát is, ami lapos hasat varázsol.
Reális célok és apró lépések
A szokások megváltoztatása nem könnyű. Nem lehet egyszerre mindent: dohányzás abbahagyása, étrendváltás, napi sport. Célszerű egy dolgot kiválasztani. „Már az egyes lépések is nagyon hatékonyak” – mondja Wirth.
A kis, mérhető célok segíthetnek: például napi 2000 lépésről fokozatosan 5000-re emelni a sétát. Könnyebb a kitartás, ha becsatlakozol egy csoportba vagy van egy barátnő vagy férj, aki szintén együtt kezdi veled a változtatást.
A drasztikus diéták nem ajánlottak
Az egyéni célokat mindig az egészségi állapothoz kell igazítani, és orvossal is érdemes egyeztetni. „Nagyon szigorú diétákat idősebb korban már nem javasolunk, mert fennáll az alultápláltság veszélye” – mondja Buchwald-Lancaster. Ehelyett érdemes több fehérjét fogyasztani, mert az fontos az izmok és a mozgásképesség fenntartásához.
A lélek is számít
Az egészséges életmód része a lelki jóllét is. Például rendszeres találkozások barátokkal, közösségi részvétel. „Ez fontos a mentális egészséghez” – mondja a főorvos.
Egy háziállat is segíthet. Tanulmányok szerint azok, akik állatról gondoskodnak, jobb kognitív funkciókkal rendelkeznek, mozgékonyabbak, kevesebb szív- és érrendszeri betegségük van. Egy kutya például kiváló motiváció lehet a napi sétára. Ebben a cikkben pedig azt is megnézheted, melyik fajta ebnek mennyi a várható élettartama.
Forrás: focus
Fotó: archív
