Tizenkét fontos tényező
Az Alzheimer-kór esetében az idegsejtek közötti kommunikáció már nem működik megfelelően, és idővel egyre több idegsejt pusztul el. A demencia viszont jelenleg még mindig nem gyógyítható. A jó hír azonban az, hogy mindenki tehet valamit annak érdekében, hogy csökkentse az egyéni kockázatát. Hogy melyik tizenkét tényező játszik ebben szerepet.
A demencia népbetegségnek számít: csak Németországban körülbelül 1,8 millió ember szenved tőle, és a szám folyamatosan nő. Az ottani Statisztikai Hivatal adatai szerint az Alzheimer-kór diagnózisainak száma – amely a demencia leggyakoribb formája – az elmúlt 20 évben csaknem megduplázódott.
A demencia kockázati tényezőinek akár 40 százaléka befolyásolható
„Tudjuk, hogy a kockázati tényezők mintegy 40 százaléka, amelyek eldönthetik, valakit érint-e majd a demencia vagy sem, befolyásolható. Ebben nagy szerepe van az aktív, egészséges életmódnak” – mondja Jürgen Herzog, müncheni orvosigazgató és a demencia klinika vezető főorvosa.
A szakember a 12 Alzheimer-kockázati tényezőre hivatkozik:
- Fiatal korban: alacsony iskolázottság
- Az élet közepén: hallásvesztés, magas vérnyomás, fejsérülések, káros alkoholfogyasztás és túlsúly
- Idősebb korban: dohányzás, depresszió, társas elszigeteltség, fizikai inaktivitás, cukorbetegség és légszennyezés
Egy meglepő tényező különösen nagy szerepet játszik
De melyik a legfontosabb tényező? „Egy erős tényező az iskolai végzettség, amely körülbelül hét százalékban játszik szerepet. Minél magasabb a végzettség, annál kisebb a demencia kockázata” – mondja Herzog.
„De még ennél is erősebb tényező – és ez sokak számára meglepő lehet – a halláskárosodás, amely körülbelül nyolc százalékot tesz ki. A pozitívum: ezen lehet segíteni, például a hallás korrigálásával hallókészülékkel.”
Érdekes módon az agytorna kevésbé számít. Széles körben elterjedt nézettel ellentétben például a sudoku vagy a keresztrejtvény nem hoz jelentős változást.
„Tudományosan ennek a haszna csekély mértékben bizonyított” – mondja Herzog.
„Orvosként senkit sem beszélnék le róla, de tudományos hatása a demencia kockázatára nem ismert.”
Sokkal fontosabb a társas interakció, amely az érzelmi közelség mellett szinte mellékhatásként az agyat is edzi. A hiányzó érzelmi közelség és társas interakció hozzájárul a kognitív képességek hanyatlásához, és így a demencia tüneteinek súlyosbodásához. Erős összefüggés van a személyes kapcsolatok száma és a demencia lefolyása között.
Az Alzheimer-diagnózisok száma csaknem megduplázódott
Ezt is érdemes elolvasni
A demencia legnagyobb – és sajnos elkerülhetetlen – kockázati tényezője az életkor. Az 1,8 millió betegből közel 1,7 millió 65 év feletti. Így logikus következmény, hogy az idősödő társadalomban egyre több demenciás eset lesz.
Minden harmadik eset visszavezethető
Ha a befolyásolható kockázati tényezőket 15 százalékkal sikerülne csökkenteni, akkor a 2033-ra várt kétmillió esetből elméletileg mintegy 138 ezer késleltethető vagy megelőzhető lenne. Ha 30 százalékkal csökkennének, akkor akár 265 ezer eset is elkerülhető lenne.
„Ezek a számok egyértelművé teszik, hogy a demencia megelőzésébe érdemes több energiát fektetni” – hangsúlyozza a főorvos.
Forrás: focus
Fotó: archív
